Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
Birtofoendézes. Aranyu ság. között előfordulandó esetekben pedig az elágazásra vagy osztályi részre leend tekintet. 5. §. Ha az elörebocsátottak segedelmével a házhelyek számát és mennyiségét világosságra hozni nem lehetne; ily esetben az arányuság kulcsául azon divatozott gyakorlati mód vétessék fel, mely a királyi jussokban vagy közhaszonvételekben, vagy a szinte közös, és a közbirtokosok közmegegyezésével felosztott teherviselésben van részvételi szabályul megállapítva. 6. §. Oly esetben továbbá, midőn a birtok állapotának zavarban léte miatt ezen kulcs sem használtathatnék, kinekkinek belsőtelki birtokát, a közös gyepből tett foglalásoknak és egyéb belsőtelki birtokká fordított külső birtokrészeknek is kihagyásával, — földmérő által felmérettetni kelletik; az abból kitetsző felszámítás fogván a közhaszonvételek iránti rendelkezések alapjául szolgálni. 7- §. Ha pedig birói Ítélet által elhatároztatna, hogy a felébb a 2., 4., 5. és 6. §§-ban megállapított kulcsok nem alkalmazhatók, akkor mindegyik birtokosnak egész birtokát — kihagyván minden a közösből tett foglalásokat — földmérő által felméretni kelletik, és az ebbőli kitetsző felszámítás fog a közhaszonvételek iránti rendelkezés és felosztás alapjául szolgálni. 8. §. A pusztákban hasonlókép a 3-dik és 4-dik §§-ban kijelelt eszközök segedelmével kell a birtok mivoltát megmutatni; azok hiánya esetében pedig az arányuság kulcsául V£igy az 5-dik §-ban körülirt gyakorlat, vagy pedig a hely népessége elenyésztét megelőző régibb időkben volt házhelyeknek, akár birói összeszámítással, a mint fekszenek, akár pedig földmérői felméréssel megtudandó száma fog szolgálni; az elébbi 7-dik §. rendelése ide is kiterjesztetvén. 9. §. Minden egy-egy nemesi udvartelek rendszerint két, vagy a körülményekhez képest legfelebb három házhelynek' vétessék fel, hacsak be nem bizonyíttatnék, hogy több házhelyekből van összeszerkesztetve. 10. §. A különös testet tevő és saját határaikkal egymástól elkülönözött több helyek vagy puszták birtokosai által közösen, de minden határheli villongás nélkül használt erdők vagy más térek, hasonlóan az előrebocsátott §§-ban megállapított kulcsok szerint lesznek felosztandók. 11. §• Az első bekezdés az Állami italmérés! jövedékről szóló 1888: XXXV. t.-cz. folytán hatályát vesztette.