Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

20 Dologjog. 0** 802. §. Több külön dolgoknak, melyek egy dolognak szoktak nézetni, és egy közös névvel jelöltetni, összesége egy összdolgot tesz, s egy egésznek tekintetik. 0** SOS. §. Megbecsülhető dolgok azok, melyeknek értéke másokkali egybebasonlitás által a forgalom végett meghatároztathatik: ide tartoznak a szolgálatok, kézi és elmebeli munkák is. Ellenben azon dolgok, melyeknek értéke forgalomban lévő más dolgokkali egybebasonlitás által meg nem határoztathatik, megbecsülhetleneknek hivatnak. 0** SOJf- §. Valamely dolog meghatározott értéke annak árának mondatik. Ha valamely dolog a bíróság által becsültetendő meg, a becslésnek meghatározott pénzösszeg szerint kell történni. 0** S05. §. Ha valamely dolog azon haszon szerint becsültetik meg, melyet az idő- és helyre való tekintettel, rendszerint és átalában hajt, ebből a rendes és közönséges ár jő ki; de ha a különös viszonyok és annak, kinek az érték megtérítendő, a dolog esetleges sajátságaiban alapult különös előszeretete vétetnek tekintetbe, rendkívüli ár áll elő. 0** S06. §. Valahányszor más valami vagy ki nem köttetik, vagy törvény által nem rendeltetik, valamely dolognak megbecsülésénél a közönséges árt kell zsinórmértékül venni. Az árról I. bővebben a kötelmi jog részben a vétel kapcsán. A dolgok becsléséről, becsértékének megállapításáról v. ö. a kk. jogszabályokat: Úrbéri javadalmaknál, birtokrendezésnél: 1848: XII. t.-cz. 2—4. §§.; 1871: LIII. t.-cz. 44. §.; 1892: XXIV. t.-cz. 15., 16. §§.; bánvavagyonnál: Id. törv. szab. VII. t.-cz. 61. §.; kézi zálogüzletnél: 1881: XIV. t.-cz. 8., 9., 12., 17. §§.; csődtömegnél: 1881: XVII. t.-cz. 114., 116. §§.; kisajátításnál: 1881: XXXIX. t.-cz. 14. §. (műemlék), 1881: XLT. t.-cz. 21., 22., 45., 53., 75., 86. §§.; a végrehajtási eljárás folvamán: 1831: LX. t.-cz. 50., 71., 78., 131., 149., 159., 209., 230. §§. (adó) 1883: XLIV. t.-cz. 58., 77.; házközösségi vagyonnál: ] 885: XXIV. t.-cz. 13., 21., 36. §§.; 1898: XII. t.-cz. 14. §.; a vizi szolgalomnál: 1885: XXIII. t.-cz. 61. §.; illeték kiszabásánál: Í8S7: XLV. t.-cz. 3—5. §§.; állatok kiirtásánál: 1888: VII. t.-cz. 107—109 §§.: 1893:11. t..cz- 6. §.; 1897: X. t.-cz.; vámtárgyé: 1890: 1. t.-cz. 90. §.; halászat okozta káré: 1888: XIX. t.-cz. 12. §.; vadászat okozta káré: 1863: XX. t.-cz. 7., 36. §§•.; hagyaték leltározásánál: (1894: XVI. t.-cz. 42. §.; közbirtokosok fatermékeinél: 1898: XIX. t.-cz. 34. §.; (a becslő esküről: 1868: LTV. t.-cz. 237. §.; 1893: XVIII. t.-cz. 100. §.). O** 507. §. Azon jogok, melyek valakit valamely dolog iránt bizonyos személyekre való tekintet nélkül illetnek, dologbani jogoknak neveztetnek. Azon jogok, melyek valamely dologhoz, csak bizonyos személyek irányában, közvetlenül a törvényből vagy valamely kötelező cselekvényekből erednek, dologh°zi jogoknak hivatnak. A dologhozi jogok az optkv. értelmében, azok. amelyeket jelenleg a kötelmi jog neve alatt ismerünk (I. alább).