Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

18 Dologjog. valamely fekvő jószághoz tartozó minden szerszámok s eszközök, annyiban ingatlan dolgoknak tartatnak, a mennyiben a gazdaság rendes folytatásához szükségesek. 0** 297. §. Szintúgy az ingatlan dolgokhoz tartoznak azok is, melyek a földön oly czélból emeltetnek, hogy mindig rajta maradjanak, úgymint: házak és más épületek, a felettök függvonalban levő légürrel együtt; továbbá nemcsak mindaz, mi a földbe, vagy falhoz van megerősitve, vagy szegezve, úgymint: serfőző üstök, pálinkakazánok, s beékelt szekrények, hanem azon dolgok is, mig valamely egésznek állandó haszonvételére szánvák, péld. kutvedrek, kötelek, lánczok, oltó-eszközök, s effélék. V. ö. Opt. 442. §.; 1881: LX. t.-cz. 149. §. 1889: XXXVIII. t.-cz. 3. §. I. bek. A közhasználatú utakra vagy más közterületekre nyiló azon pinczék, a melyek nem a pincze tulajdonosának ingatlanai alatt vannak, az azokkal netalán közvetlen összeköttetésben levő épületekkel együtt, a betétekbe külön telekkönyvi jószágtestként veendők fel. Ha a pinczehelyiség a belteleknek különálló területén áll, az a lakásnak tartozékát nem képezi és igy az abba való visszahelyezés a bagatell eljárásra nem tartozik (C. 90. decz. 5. 9402.). A vm. ház alatt elterülő pincze a ház elválaszthatatlan tartozékát képezi és mint ilyen a ház telekkvi tulajdonosát illeti meg (C. 88. jan. 12. 8217/87. M. 368.). Az épület a belső teleknek, mint födolognak, tartozéka (C. 97. jan. 14. 1196/96. M. 15.471.). Azon igényelt épitkezések, melyek a bérlemény-tárgyával szorosan össze vannak kapcsolva (niet- uud nagelfest), már azok íelállításakor fp. tulajdonába mentek át (C. 92. febr. 9. 10.076/91. M. 183.). Budapesti tábla: Épületek, törvényeink értelmében azon ingatlan tartozékát képezik, a melyen azok emeltettek s ennélfogva az idegen teiken való épitkezés által az épület tulajdonát megszerezni nem lehet (8112/85.). A tulajdonos oly építkezési, mely az ingatlana légüregébe nyúlik, tűrni nem köteles (C. 90. okt. 9. 2931.). ' Felülépitmény osztott tulajdon esetében és az esetben, ha a törvénykönyvben kitüntetve nincs, azon ingatlan tartozékát képezi, a melyben fekszik és igy telekkönyvezett ingatlannak nem tekinthetvén; végrehajtás is csak telekkönyvi bejegyzés alapján és csakis az ellen vehető, ki a nyilvánkönyvben mint kizárólagos vagy osztott tulajdon esetén, az osztott rész tulajdonosa van bejegyezve (0. 91. decz. 1. 9450.). Azzal a ténynyel szemben, hogy a szóban forgó faépítmények állandó összeköttetés czéljából felperes ingatlanaival egyesítve voltak, foglaltatókat terheli a bizonyítás arra nézve, hogy, amaz építmények a törvényes vélelem ellenére, nem a földtulajdonos, hanem a volt haszonbérlő végrehajtást szenvedő tulajdonát képezi (C. 92. febr. 9. 10.076/91.). Felperes a felülépitményre nézve alperes javára eszsözoit tulajdonjogi bekeblezést azon az alapon kéri töröltetni, mivel a jelzett ház tűzvész folytán teljesen megsemmisült s alperest, illetve jogelődeit pedig kizárólag csakis a felülépitmény tulajdona illette, a nélkül, hogy alperesnek azon területhez, melyen a leégett ház állott, egyúttal haszonélvezeti joga lett volna; az épület elenyészése következtében tehát alperesnek a telek további használatához való joga is megszűnt. Minthogy felperes azt a szerződést, mely közte és alperes jogelődei között a jelzett ingatlanon emelt épületre nézve létrejött, be nem csatolta, a kérdéses jogviszony