Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

I. CZIM. A dolgok. A dolgokról s azok jcgi felosztásáról. 0** 285. §. Mindaz, mi a személytől különbözik, és az emberek használatára szolgál, jogi értelemben dolognak neveztetik. 0** 280. §. Az álladalom területében dolgok vagy álladalmi, vagy magán jószág. Az utóbbi egyes, vagy erkölcsi személyeké, kisebb társaságoké, vagy egész községeké. 0** 287. §. Azon dolgok, melyeknek sajáttá tétele az álladalom minden tagjának meg van engedve, szabadon álló dolgoknak neveztetnek. Azok, melyek nekik csak használatra engedtetnek, úgymint országutak, folyamok és folyók, tengeri kikötök, és tengerpartok, köz- vagy nyilvános javaknak neveztetnek. A mi az álladalmi szükségek fedezésére van rendelve, úgymint: a pénz-verés, vagy posta joga és más fejedelmi haszonvételek, kincstári javak, a bányák és sóaknák, adók és vámok, az álladalom vagyonának hivatik. 1885 :XXIIJ. t.-cz. 19. §. A hajózás a folyamrendőri szabályok és rendeletek megtartásával mindenkinek szabad. 27. §. Vízhasználat csak a hajózás, tutajozás és fausztatás sérelme nélkül gyakorolható. (L. bővebben a vizjogról szóló 1885: XXIII. t.-czikket, melyet alább közlünk.) A bányatörvényt 1. alább. A sójövedék (1868: XI., 1875: L., 1897: I. t.-cz.), az adó, a postajog, a pénzverés szabályai e munkából kizárvák. Az 1853. ápr. 18. min. rend. 14. §-a értelmében, az optk. 287. §-ában említett közjószágot és álladalmi vagyont a helyszínelés alkalmával a telekkönyvekbe be nem jegyezték. Az 1854. jul. 23. helyszinelési utasítás 63. §-a ugyanily értelemben kizárja a helyszinelési jegyzökönyvekbe való felvételből ,,a községben a nyilvános forgalomnak szolgáló tereket, utczákat, utakat, folyókat'', továbbá a mezei, erdei s dűlőutakat, patakokat stbit. Az 1886: XXIX. t.-cz. 56. §-ának utolsó bekezdése szintén feltételezi, hogy ,,a köz- és nyilvános javak" a telekkönyvi betétekben