Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Találás 161 dezi, s a talált dolog értéke huszonöt forintot meghalad, háromszor, a nyilvános hirlapok által, közhirré tenni. Ha a talált dolog veszély nélkül a találó kezei közt nem hagyathatik, azt, vagy ha az nevezetes kár nélkül tartható nem volna, annak közárverés utján bejött árát, birói kézhez kell letenni, vagy egy harmadiknak őrizet végett átadni. V. ö. optkv. 968. §. 0** 391. §. Ha a talált dolognak előbbi birlalója, vagy tulajdonosa, a hirdetés bevégzésétől számítva, egy év alatt magát jelenti, és jogát kellőkép bebizonyítja, a dolog, vagy az abból bejött pénz, neki átadatik. Mindazáltal köteles a költségeket megtéríteni s a találónak, kívánságára, a közönséges érték tiz százalékát lel-dijkép megadni. De ha ezen számítás szerint a jutalom már ezer forintnyi összegig felrúgott, a fölözettől csak öt százalék számítandó. V. ö. optkv. 305. §. 0** 392. §. Ha a talált dolog, egy év alatt, joggal senki által sem igényeltetik, a találónak joga lesz a dolgot, vagy annak bejött árát használhatni. Ha az előbbi birlaló későbben jelentkezik, a költségek és lel-dij levonása után a dolog, vagy annak bevett ára, az attól netalán húzott kamatokkal együtt, neki visszaadandó. Csak az elévülési idő után nyeri meg a találó, jóhiszemű birtokosként, a tulajdonjogot. V. ö. optkv. 509—519., 1466. §§. 0** 393. §. Bárki is a 388—392. §§. foglalt rendszabályokat meg nem tartja, minden káros következésekért felelős. Ha a találó nem tartja meg azokat, a leldijt is elveszti, s a büntető törvénykönyv szerint még azon fölül, a körülményekhez képest, csalási bűnbe esik. A talált dolog jogtalan elsajátításának vétsége, valamint a rokon vétségek tekintetében v. ö. 1878: V. t.-cz. 365—369. §§.; ebből folyólag orgazdaság vétsége: ugyanott 370. §. 2. bek., tulajdon elleni kihágás; 1879: XL. t.-cz. 129., 131., 132. §§,, 1881: XIV. t.-cz. 23. §. 0** 394. §. Ha valamely dolgot egyszerre többen talállak, ezeknek arra nézve egyenlő kötelezettségeik és jogaik vannak. A találó társak közé számíttatik az is, ki a dolgot legelőször fedezte föl, s arra törekedett, habár más azt előbb vette volna is magához. V. ö. optkv. 825. s kk. §§. M á r k u s: Magyar magánjog. II. 11