Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Kártalanítási eljárás. 135 got ad 11a jogerejü egyezség nem jött létre, a törvényszék a szakéröi becsű alapján a kártalanítás kérdésében érdemileg határoz, vagy ha ez a fenforgó hiányok miatt nem volna lehetséges, az eljárást a szükséghez képest részben vagy egészben megsemmisíti s nj eljárást rendel. E határozatról az érdekelt feleket, s ott, hol gyámság vagy gondnokság alattiak is érdekelvék, a gyámhatóságot, hitbizoniányhoz tartozó vagyon kisajátításánál pedig a hitbizományi hatóságot is értesiti. V. ö. 61. §. A gyámhatóság jóváhagyásáról v. ö. 1877: XX. t.-cz. 113. §. p.; a hitbizományi hatóságról: 1868: I.IV. t.-cz. 21. §. 56. §. Az érdemleges kártalanítási határozatnak magában kell foglalnia: 1. a kisajátítandó ingatlannak, esetleg tartozékainak pontos körülírását; 2. a kártalanítás módjának s a kártalanítási összegnek pontos meghatározását. 57. §. A törvényszék határozata ellen nemcsak az eljárási formák megsértése miatt, hanem ugyanazon beadványban a kártalanítás módjára és mennyiségére nézve is felebbezésnek van helye, s mindkét esetben másodbiróságilag a kir. tábla, harmadbiróságilag pedig a magyar királyi Curia határoz. Ugy az első, mint másodbirósági határozat ellen csak a kézbesítését követő 8 nap alatt lehet felebbezni. Más jogorvoslatnak ez ügyben helye nincs. Ha kisajátítási ügyben a m.rbiróság az e.-biróság határozatának egy részét feloldotta és további eljárást rendelt, a m.-bi;óság határozata a tekintetben nem képezheti harmadbirósági elbírálásnak a tárgyát, vájjon a további eljárás helyes alapon lett-e elrendelve. Az alaki jogszabályókon alapuló azon körülmény azonban, hogy a m.-bíróság határozata a jelzett irányban elbírálás tárgyává nem tehető, a kisajátítási kártalanítás különleges természeténél fogva nem terjed annyira, h. akkor, midiin a m.-bíróság határozata egyébként érdemleges elbírálás alá vétetik, a további eljárás kiegészítése azon kérdésre nézve is, melyre a m.-bíróság feloldássá] határozott, a m.-bíróság által elrendelt eljárástól függetlenül és ennek érintetlenül hagyásával elrendeltessék azon esetre, ha ettől az ügynek költség kímélésével gyorsabb és alaposabb elbirálhatása mindkét fél erdekében várható. (C. 91. jun. 9. 1366. M. 324.) Minthogy az 1881: XLI. t.-cz. r>7. S-a kisajátítási ügyekben a tvszék kártalanítási határozata ellen fokozatos felebbézést enged, az ugyanazon §. végpontjában foglalt azon intézkedés, hogj ez ügyekben más orvoslatnak helye nincs, nem tekinti kizártnak azt. hogy ily ügyekben a felebbezési határidő vétlen elmulasztása esetében a mulasztó fél a felebbezési jogorvoslat érvényesítése ezéljából az 1881-: L1X. t.-cz. ni. stb. §§-ai értelmében igazolással élhessen. (C. 93. Jan. 10. 11452/92. M. 326.). 58. §. Ha az ugyanazon községben kártalanítási eljárás alá vont minden tárgy kártalnítására nézve jogérvényes határozat keletkezett, a törvényszék az összeírás illető rovatában a