Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. 39. §. A határozat szóval rögtön kihirdettetik, és irásba foglalva, az iratokhoz csatoltatik. A meg nem elégedő félnek jogában áll a határozat ellen a közlekedési ministerhez felfolyamodni; köteles azonban a felfolyamodást az eljáró bizottsághoz, a kihirdetéstől számítandó 3 nap alatt Írásban benyújtani vagy szóval bejelenteni. Az eljáró bizottság tartozik a felfolyamodást, vagy az erről felvett jegyzőkönyvet, az eljárásra vonatkozó összes iratokkal és térképszeletekkel együtt további 3 nap alatt a közlekedési ministerhez felterjeszteni, a ki a felfolyamodás tárgyát képező kérdésekben véglegesen határoz. 40. §. Ha a kisajátítási tervezetben akár a felek megállapodása, akár a bizottság intézkedése s a felfolyamodás esetében a közlekedési minister határozata folytán változásuk teendők, a bizottság ezek eszközlése iránt minden késedelem nélkül intézkedik. Az ekkép elkészült tervezetet ezen szavakkal: „egyezség" vagy „végérvényes határozat folytán megállapíttatott" hitelesiti. A jogerőre emelkedett határozat, a tárgyalási iratokkal és tervekkel együtt az illetékes bírósághoz haladék nélkül átteendő. V. ü. 46. §. Az 1881: XLI. t.-cz. mi rendelkezést sem tartalmaz a tekintetben, hogy az, a ki az általa létesítendő közérdekű mii vagy vállalatra szükséges ingatlannak kisajátítás utján való megszerzéshez jogot nyer, ezt a vállalatot i kisajátítási eljiiás magindltiaj vag> ikár a kicijitítáni terv jogérvényos megállapítása után. múlhatatlanul létesíteni tartozzék és a tervbe vett vállalattól el ne állhasson, vagy azt az eddigi tervtől eltérően egy ujabb terv alapján ne létesíthesse. Mivel pedig ily esetben a már jogerősen megállapított kisajátítási terv is önmagában hatályát veszti, a liin'isag előtti eljárás alapjául pedig a törvény 10., 41. és 42. £S-ai szerint csak a kisajátítási terv szolgálhatván, a vállalat létesítésének abbanhagyása és ez által a kisajátítási terv hatálytalanná válta a kártalanítási eljárásnak, mint tárgytalannak, megszűntét is szükségkép maga után vonja. Nem ütközik tehát a kisajátítási törvénybe a neheztelt elsőbirósági végzésnek az az intézkedése, hogy a kisajátító azon kérelme folytán, a melyben a kisajátítási jogától való elállását bejelentve, az eljárás beszüntetését kérte, a további eljárást beszüntette; és mivel az 1881: XLI. t.-cz. 65. §. szerint az érdekelt feleknek magán és képviseleti költségei Felszámításának és megállapításának a kisajátítási eljárásnál helye nincs az clsótiicsig tcivénysz&rüen járt el, miden az ih költseg megállapítása tekintetében az intézkedést mellőzte. (Bpesti tábla 901. szept. 11. 3202. M. 19526.). 41. §. A kisajátítási terv megállapítása tárgyában keletkezett jogerejü egyezségnek, vagy határozatnak a kisajátítási árt megállapító intézkedései birói végrehajtás alapjául szolgálnak, mely az illetékes birtokbiróságnál kérendő. A birtokbiróságról v. ö. 1881: L1X. t.-ez. 6. §.; 1803: XVIII. t.-cz 1. §. 2. p.; a végrehajtásról az 1881: LX. t.-cz. 1. §-ának h) pontiát. — V. ö. 46. §.