Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

112 Dologjog. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mértföldön belül, állandó hidat építtet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hídon ingyen engedi meg. (C. 88. máj. 4/18. — 40. cz. t. ü. polg. döntv. M. 301.) 15. §. A létesítendő vállalat által a szomszédbirtokosok birtokainak használata nem akadályozható, s a szükségen tul meg nem nehezíthető. Ennélfogva köteles a kisajátító a szomszédbirtokokhoz jutásra, az átjárásra, s a marha áthajtására szükséges utakat, átjárókat és hidakat, valamint aviz levezetésére megkívántató árkokat, csatornákat és zsilipeket az illető községben létező többi hasonmüvek módjára, s esetleg a vállalat által módosított viszonyoknak megfelelően előállítani, jogában állván az e czélra szükséges területeket a kisajátítási tervbe szintén felvenni. Ezen müveknek használható állapotban fentartása a vállalat feladata, ha az olyan területen fekszik, melyet a vállalat saját ezéljaira maga is használ; más esetben a fentartás csak annyi részben terheli a vállalatot, a mennyiben annak fentartása a kisajátítás előtt ugyanazon czélra szolgált mü fentartásánál többe kerül. V. ö. 12. §. 16. §. Giőzmozdonyu vasutak és gőzhajózásra szánt vizi utak vállalatai kötelesek a kisajátítási tervbe belefoglalni azon épületeket is, melyek a szabályszerű tűztávlat körén belül esnek. A szabályszerű tűztávlat a következő: 1. tűzbiztos anyagból készült és ugyanolyan anyaggal fedett épületeknél, melyeknek összes nyílásai ablakok- vagy ajtókkal elzárhatók, 8 méter; 2. fa, vagy zsindeles oldalú, vagy fedelű épületeknél, melyeknek nyilasai fentebbi módon szintén elzárhatók, 20 méter; 3. szalma, gyékény, sás vagy náddal fedett, valamint olyan épületeknél, melyeknek nyílásai ablakokkal vagy ajtókkal el nem zárhatók, továbbá a szalma- vagy szénakazalok lerakására rendesen használt szérűskerteknél, 00 méter; 4. lobbanékony tárgyak készítésére vagy eltartására szolgáló épületeknél 100 méter. Ezen távolságok vasutaknál a pályaszin és az épület fedelének gerincze, illetőleg a szérűskert földszine közötti magasság különbség kétszeresével nagyobbítandók, ha az épület fedelének gerincze, illetőleg a'szérűskert földszine 2 méternél mélyebben fekszik a pálya színénél.