Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Az egyesületek. láttamozási záradékkal való ellátása, valamint általában az államérdek >/,'lhPontjában az elvietekre g\akm landó főfelügyelet a vezetésein alatti nmiiM.-mun hatásköréhez laitoz\au. hogy ugy a hatóságok, mint azok, kik etileteket alakítottak vágj jowiben alakítani kívánnak, kellő tájékozásai bujának teendőikre ne/.\e, szükségesnek látom, hogv jelezzem a legfőbb szempontokat, amelyek engem e tekintetheti vezetnek. Az egyesülési jog egyike az állampolgárok logheesesebb jogainak és t'ti éppen ezért feladatomnak azt tekintem, hogy ezen jognak elvezetét mentől könnyebbe tegyem es hog\ oly intézkedést léptessek életbe, melynél fogva a kormányzati szempontból kifogás ala nem eső egyletek működése a kormain semminemű mulasztása miatt bizonytalan időre meg ne akasztathassék. K ezelbol állapítottam meg azt. hogy — eltéröleg az eddigi gya korlattol — minden a vezetésem alatti miiiisteriiiiunál bejelentendő egyl<i megkezdhesse ideiglenesen iniikodését 40 nappal alapszabályainak I iniiusteriumba lett beérkezte után, ha ez idő alatt azokra észrevétel ner tetetett. De amint a jogosult egyleti működést egyáltalán megkönnyíteni akarom, éppen ugy kötelességemnek tartom, hogy saját törvényes hatáskörömben megakadályozzam a lehető visszaéléseket. E őzéiből, hogy az egyletek él azok tagjai, valamint akik egyleteket alakítani szándékoznak, eleve tudják magukat mihez tartani, :/. a. mellékelve közlöm azon fühh szempontokat, amelyeket a létező egyletek eljárása fölött köteles felügyeletnél fogva gyakorolni és a jövőben létesítem szándékolt egyletek megalakulására és további felügyeletére nézve szem előtt tartani kívánok és saját hatáskörömben szem előtt tartani fogok. Midőn a törvényhatóságok figyelmét ezen pontozatokra oly czélMl Úron fel. hogy u^-v a területen létező egyleteket valamint azokat, kik ujabban egyleteket alakítani akarnak, adandó alkalommal az azokban előirt megállapodásra figyelmeztesse, ezenkívül még két szempontot kívánok kiemelni. Az egyik az, hogy a melléklet IX. pontjában foglalt határozmányok az államélet elutasithatlan és előfordult esetekben eddig is szem előtt tartott követelményeit foglalják magukban, és hogy az abban jelzett eljárást annál inkább kötelességemnek ismerendem a legnagyobb lelkiismeretességgel követni, minél iukáb meg vagyok győződve arról, hogy a polgárok egyesülési joga biztosításának szempontjából egyediili legczélszerubh eljárás az, amely szerint míg ezen jog gyakorlata teljes szabadsággal megengedtetik, addig minden visszaélés, mely azzal netalán űzetnék, a legnagyobb szigorral fenyíttessék. A másik az, hogy éppen ezen tekintetből ugy az államérdek, valamint az egyleti tagok saját vagyonuk érdekében elvárom, hogy a törvényhatóság kebelében létező vagy megalakuló egyletekre az általam jelzett szempontok kiváló figyelembe vételével fogja a jogköréhez tartozó közvetlen felügyeletet gyakorolni és mindannyiszor, ahányszor az egyletek részéről alapszabályaikban meghatározott jogkörük áthágását, valamint törvénybe ütköző és államellenes eljárást fog tapasztalni: mindenekelőtt a fennálló törvény és szabályrendeletek értelmében saját hatáskörében is fog intézkedni s nem késend ily esetekben a további intézkedések elrendelése végett engem értesíteni. (Meléklet az loUHi 11H7~>. II. M. el . számú körrendelethez.) 114. Eljárás az egyleti ügyek elintézése, illetőleg engedélyezése és ellenőrzése tekintetéből. L Mindennemű egylet megalakulhatásának fökelléke, hogy alapszabály-tervezetét a m. kir. kormánynak — illetékes törvényhatósága utján — láttamozás végett felterjeszsze. Ha az ilykép felterjesztett alapszabály-tervezet iránt a kir. kormányhoz lett tettleges beérkezéstől fogva 40 nap lefolyása alatt határozat vagy észrevétel az illető egylet alapszabályaira nézve nem téte-