Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Az állampolgárok egyenjogúsága. kiszolgáltatása szükségessé teszik: a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetőleg épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni . . . Id. törv. szab. I. 22. §. A vallás különféleségéböl kifolyó, az ausztriai törvények uralma alatt bővített polgári magánjogok jelen állapotukban meghagyatnak. 1895 . XLIII. t.-cz. I. fejezete. 1. §. Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között külsőképpen is kifejezheti és gyakorolhatja. Senkit sem szabad törvényekbe vagy a közerkölcsiségbe nem ütköző vallási szertartás gyakorlásában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni. 2. §. A polgári és politikai jogok gyakorlására való képesség a hitvallástól teljesen független. 3. §. Vallási hite vagy egyházi szabályai senkit sem menthetnek föl törvényen alapuló bármely kötelesség teljesítésétől. Jf. §. Egyházi fenyíték nem alkalmazható senki ellen abból az okból, mivel az illető törvényben rendelt valamely polgári kötelességét teljesítette, vagy törvényben tiltott valamely cselekvést nem vitt véghez, vagy pedig, mivel törvény által engedett polgári jogait szabadon gyakorolta. 5. §. Valamely vallásfeleketzetből kilépni, vagy valamely vallásfelekezetbe belépni mindenkinél'; szabad a törvényekben megállapított föltételek alatt. 6. §. A -latin, a görög és az örmény szertartású katholikun, az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus, a görög-keleti szerb és görög-keleti román, valamint az unitárius egyházakra és hívekre, — nemkülönben az izraelitákra vonatkozó törvények és jogszabályok változatlanul fentartatnak. Külföldiek magánjogai belföldön és magyar állampolgárok magánjogai külföldön. Külföldi jog és okiratok figyelembe vétele a magyar kir. bíróságok által. (L. fönn a magyar állampolgárokat megillető jogokról mondottak is.) 76. Külföldiek a magyar korona országainak bármelyik községében tartózkodhatnak (1903 : V. t.-cz. 1. §.). Ha a külföldi a község területén lakni szándékozik, ezt a szándékát a hatóságnál megérkezésétől számítandó 15 nap alatt bejeién teni, egyúttal személyazonosságát, valamint állampolgárságát és szükség esetén illetőségét és erkölcsi előéletét igazolni s azt is kimutatni tartozik, hogy magát és családját tartósan fentartani képes (u. o. 3. §. 1. bek.). Az a külföldi, aki magát kellően nem igazolja, a maga és családja fentartására szolgáló eszközöket ki nem mutatja, vagy a kinek az állam területén