Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

30 Az érvényes magyar magánjog forrásai. tonai határőrvidéken, annak az 1850. máj. 7. cs. ny. par. életbeléptetett alaptörvénye szerint (1850. KGBI. 243. sz. 9S1. 1.) az osztrák polgári törvénykönyv volt hatályban: ez maradt érvényben 1872. után is, ugy azonban, hogy az azóta alkotott magyar magánjogi törvények, kivétel nélkül, éppen ugy, mint az ország volt erdélyi részeire, a fennállott katonai határőrvidék területére is kiterjednek. Az osztrák polgári törvénykönyv tehát az ország ezen részeiben az ezen későbbi törvények által módositott szövegben van hatályban (0**). Fiume városában és kerületében 1853. május 1-től fogva az osztrák polgári törvénykönyv maradt érvényben, azokkal a módosításokkal, amelyeket azon a későbbi, ott kifejezetten hatályba léptetett magyar törvények tettek, ami az illető helyeken föl van tüntetve (0***). Hasonlóképen, ugyanezen időpont óta, Horvát-Szlavónországokban is, melyek az 1868 : XXX. t.-cz. 9., 10., 47. és 48. §§-ai értelmében a magánjogi törvényhozás tekintetében teljes autonómiát élveznek, az osztrák polgári törvénykönyv van hatályban, ennek 1852—1861-ig az osztrák, 1861. óta pedig a horvát-szlavón autonóm törvényekkel történt módosításaival. Ezen szabályoknak ismertetése azonban túlmegy e munka tervbe vett czélján és terjedelmén. Az országnak korábbi erdélyi részeiben az osztrák polgári törvénykönyvet az 1853. május 29. cs. ny. par. (1853. RGBI. 99. sz.) hozta be 1853. szept. 1-én kezdődő hatálylyal. Azóta itt e törvénykönyv — minthogy az 1867. jun. 27. összmin. rend. (E,. T. 186. 1.) 14. p. 3. bek. szerint „ a jelenleg Erdélyben hatályban levő törvénykezési és igazságügyi zabsályok ideiglenesen fennmaradnak és a törvényszékek és birói hatóságok is működésüket ezek szerint kell, hogy folytassák" és mivel az 1868 : XLIII. t.-cz. (12. §.) másképpen nem intézkedett — hatályban van mindazokkal a módosításokkal, amelyeket az 1853—1861. évben kibocsátott osztrák jogszabályok, főképpen pedig az 1867. óta alkotott magyar törvények és egyéb jogszabályok ama törvénykönyven ejtettek (0**), mivel Erdély külön törvényhozása az 1848 : VII. t.-cz. (erdélyi 1848 :1. t.-cz.) értelmében megszűnvén, az 1868 : XLIII. t.-cz. 1. §-a szerint: „ a törvények hozásának, eltörlésének és magyarázásának alkotmányos jogát az erdélyi területre nézve is kizárólag törvényesen összehívott országgyűlések gyakorolják." Az osztrák polgári törvénykönyvnek Magyarországon hatályára nézve tehát a következőket állapithatjuk meg. a) A törvénykönyv egyes részei a magyar birodalom