Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

Külön jogterületek. Erdély. 21 a statutumokon (székelyek, szászok), valamint a szokáson és Werbőczy Hármaskönyvén alapuló külön jogát: ez az osztrák polgári törvénykönyv hatálybalépte óta teljesen érvényét vesztette, azokkal a kivételekkel, a melyeket a polgári törvénykönyvet életbeléptető 1853. máj. 20. ny. par. XII. czikkének 5. pontja ez öröklés és a házassági vagyonjog tekintetében — átmenetileg — tett és a melyeket az illető helyen közlünk. Az erdélyi 1540—1848. évi törvények egyedüli teljes kiadását a Márkus Dezsö által szerkesztett Magyar Törvénytár következő czimü kötete tartalmazza: 1540-1848. évi erdélyi törvények. Fordították és utalásokkal ellátták Kolozsvári Sándor és Óvári Kelemen. Magyarázó jegyzetekkel kiséri Márkus Dezső. Budapest, Franklin-társulat 1900. 41. c) Az erdélyi szászok külön joga. Az erdélyi szászok külön jogukat II. Endre királynak 1224-ben kibocsátott kiváltságlevelére (Privilegium Andreanum) vezetik vissza, melynek VII. czikke igy szól:,, Volumus et etiam firmiter praecipimus quatenus ipsos nullus judicct, nisi Nos vel Comes Cibiniensis... si vero coram quocunque judice romanserint tantummodo judicium consnetudinarium reddere teneantur, nec eos etiam aliquis ad praesentiam Nostram citare praesumat, nisi causa coram suo judice non possit terminari... " Az ezen szabadsáslevél alapján kifejlődött jogot először Altenberger Tamás gyűjtötte egybe (1481). Az ő jogkönyvét követte 1544-ben Honterus János munkája:.. Compendium juris civilis in usum civilitatum ac sedium Saxonicalium in Transsilvania"; 1560-ban pedig Bomel Tamástól jelent meg: „Statuta jurium municipalium civitatis Cibiniensium reliquarum civitatum et universorum Saxonum Transsilv. " Mindezek figyelembe vételével készült 1580-ban Fronius Mátyás munkája: „Statuta Jurium Municipalium Saxonum in Transsylvania", melyet Báthory István fejedelem 1583. febr. 18-án Krakóban, mint az erdélyi szász törvénykönyvet megerősített „in quantum juribus publicis non derogant i. e. Saxonum nostrorum terras jurisdictionem tantum concernunt. " Ennek a gyűjteménynek 1721-ben megjelent kiadása után készült ugyanakkor az elsö német fordítás ily czimmel:,, Der Sächsischen Nation in Siebenbürgen Statuta oder Eigen-Land-Recht. " A munka 4 könyvből, minden könyv több czimböl, minden czim több szakaszból áll. A könyvek czimei a következők: I, K. 1. cz. A tisztviselök választásáról és kötelességeiről. 2. A bírói idézésről. 3. A felek engedetlenségéről. 4. A felperesről (vádlóról) és az alperesről (vádlottról), 5. A bizonyításról és a tanukról, 6. Mely személyek nem tnnuskod-