Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

1894: XXXI. t.-cz. A házassági jogról, 26. §. 131 tóso, feloldása ós az özek után járó kamatuk kifizetésénél követendő eljárás szabályozása tárgy. K. T. 1159.) — A katonai házassági óvadék lefoglalásáról v. ö. 1881." LX. t.-ceikk 57. §. Felperes a közös hadügyministerium ellen indított keresetében kérte, hogy a tulajdonát képező és házassági óvadékul letett értékpapírokra nézve a rendelkezési jogát akadályozó kötményezés a házasság megszűnése folytán niegszüntcttcssék. Az a körülmény, hogy az 1889. évi VI. t.-cz. 61. §-a a katonai nösiilési engedélyek megadását a katonai hatóság hatáskörébe utalja, uem lehet ok arra, hogy a katonai hatóság által jogellenesen fentartott kótményezés megszüntetése birói uton ne érvényesíttethessék. 1S90. okt. 7-én 32,ö(>0. sz. honvédelmi min. rend., a kivételes nösülési engedély mellett, vagy engedély nélkül való nösülhetés tekintetében követendő szabályok. 1. A hadköteles korban álló, valamint az ezen kort még el nem ért, úgyszintén a már besorozott egyének nős ülése. a) Kivételes nösülési engedély nélkül nősülhetnek és igy nősülés tekintetében csakis a köztörvények és szabályok alá esnek: 1. azok, akik a hadköteles (állitás-köteles) korba jutásuk után, az ujoncz állítás ragy utóallitás alkalmával vagy a felülvizsgáló bizottság által ,,törlendőknek" vagy „fegyverképteleneknek" nyilváníttattak, tekintet nélkül arra, melyik korosztályba tartoznak; 2. azok, akik a hadseregből (haditengerészetből) vagy honvédségből, felülvizsgálat utján megálapitott szolgálatképtelenség folytán történt kilépés esetében nyilváníttattak „törlendőknek" vagy „fegyverképteleneknek"; 3. azok, akik a harmadik korosztályt vagyis 23-ik életévök betöltése után következő deczember 31-ét túlhaladták és sem a hadsereghez (haditengerészethez), sem a honvédséghez be nem soroztattak; 4. a közös hadsereg és a honvédség kötelékébe tartozó azon póttartalékosok, akik az 1889: VI. t.-cz. 31., 32., 33. és 34. szakaszaiban foglalt kedvezmény alapján, mint papnövendékek és papjelöltek, tanítók és tanítójelöltek, öröklött mezei gazdaság birtokosai, családientartók osztattak be, vagy helyeztettek utólagosan át a póttartalékba, amennyiben a nyolez heti katonai kiképeztetés czéljából nem állanak éppen tényleges szolgálatban; 5. azok, kik a közös hadseregbeli és a honvédségbeli póttartalék nyilvántartásába, a védtörvény 31. §-ának harmadik bekezdése alapján mint felszentelt papok, alkalmazott lelkészek és segédlelkészek, papi jelleggel biró tanárok áthelyeztettek, illetőleg felvétettek; 6. a közös hadseregbeli és honvédségbeli azon póttartalékosok, kik „kevésbbé alkalmasak" vagy „fölös számúak" gyanánt soroztattak, illetőleg osztattak be a póttartalékba, amennyiben nem részesülnek éppen uyolez heti katonai kiképeztetésben, avagy az 1888: XVIII. t.-cz. rendelkezései alapján történt behivatásuk, illetőleg visszatartásuk folytán nem állanak kivételesen tényleges szolliálatban: 7. általában az állományba nem vett hadseregbeli és honvédségbeli póttartalékosok; 8. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség kötelékébe nem tartozó azon tartósan szabadságoltak, akik az 1889. évi VI. t.-cz. 32. §-a második bekezdésének és 34. §-a utolsó előtti bekezdésének alapján, mint tanitóképezdel növendékek, illetőleg különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyok folytán, mint családfontartók lettek a béke idejére a tartósan szabadságolás kedvezményében részesítve, amennyiben ezen kedvezményben a fösorozás alkalmával, vagy pedig utólagosan részesített ily egyének nem állanak éppen a nyolez heti katonai kiképzés alatt; 9. azon tartósan szabadságolt sorhadkötelesek, akik sorhadi szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában állanak; 10. azon tartósan szabadságolt honvédek, kik tényleges szolgálatukat még a harmadik korosz0*