Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

114 A név védelme. vészi álnevek használatát nem korlátozza. 83. §. A ki a jele/í törvény 44. §-ában foglalt rendelkezést megszegi : kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. L. alább az 1894: XXXIII. t.-cz. 44. S-ának kapcsán közölteket. A hamis név és személyiség használóinak (álorczások, larvae) büntetéséről korábbi törvényeinkben: 1723: XL/VJ. t.-cz. Bpesti tsz.: A születési anyakönyvi kivonatban a családi név körül előforduló szabálytalanság, ha a személyazonosság egyébként kétségtelen, nem szolgál okul a kihirdetés elrendelésének megtagadására. (1899. 'decz. 27. 34Ö69. sz.) A jogosulatlan névfelvételnek a családi viszonyra, melynek csak törvényes házassági viszony szolgálhat alapjául, kihatása nem lehet (('. Bl. n áj. 26. 8670/90. M. 1972.). 189Jf : XXXI. t.-cz. 91/.. §. Az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti. A nem vétkes nő azonban férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte. A biró köteles a nőnek ezen jogát a felbontó Ítéletben kimondani. L. alább az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-a kapcsán közölteket. A névviselésre vonatkozó oly vitás kérdés, mely házassági kötelékre van alapítva, ennek megszüntetése után is mint a családi állással kapcsolatos: magánjogi jellegű: a családi név viselhetése felöli vitás kérdések eldöntése tehát, akár a családi név bitorlásának eltiltása, akár az annak viselésére vonatkozó jogosultság megállapítása forog szóban, a kir. bíróságok hatásköréhez taitozik, sőt az 1894: XXXI. t.-cz. 94. S-a külön is rendelkezik az iránt, hogy a bíróság esetleg köteles a nőnek ezt a jogát az ítéletben kimondani, miből önként következik, hogy az 1894: XXXI. t.-cz. hatályba lépte előtt keletkezett egyoldalú felbontott ítéletnek a névviselésre vonatkozó vitás hatálya iránt a bíróság van érdemi határozat hozatalára hivatva (C. 1901. jan. 9. 5336/1900.). Ha a nö az iránt kérelmet nem terjeszt elö, hogy férje nevét a házasság felbontása után is viselhesse, ily esetben a törvénynek általános szabálya levén kötelező, az ítéletben az iránt fölösleges külön rendelkezni, hogy a nö férje nevének viselésétől eltiltatik. (C. 1897. okt. 13. 4367. sz.). Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. S-a minden esetre kötelezően rendelkezik az iránt, hogy az elvált vétkes nö férje nevét nem viselheti s a felbontó Ítéletben az külön kimondandó, ha a nem vétkes nö férje nevének megtartására jogosittatik. (C. 1901. máj. 29. 1809. sz.). Bpesti tálda: Az elsöbiróság elutasító végzése helybenhagyatik, mert a czégbe a kereskedelmi törvény 11. S-a értelmében a kereskedőnek vezetéknevét kell felvenni, mert továbbá férjes nő vezetéknevéül a fé.j vezetékneve csak akkor tekinthető, ha a mellett vagy a feleségi minőség kitüntetve, vagy legalább a nö mellékneve kellően s ugy jelezve van, Hogy az férjének nevétől mindenki által megkülönböztethető legyen. (1900. márcz. 14. 483/1899.) 1875: XXXII. t.-cz. 21/. §. 1. heh. Ki valamely czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, követelheti, hogy a 1 itorló a czég további használatától, a 21. §-ban érintett pénzbirság mellett, eltiltassék és kártérítésben elmarasztaltassák. 1890: II. t.-cz. 10. §. Más termelő, iparos vagy kereskedő nevét, czégét, ezimerét vagy üzletének megnevezését, az illetők beleegyezése nélkül, áruk megjelölésére használni tilos. 1895: XLI. t.-cz. 9. §. Azok ellen, kik belföldi termelő,