Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)
104 Törvényhat óság oh. Községek. elöljáróság minden a község ellen indított pert a főszolgabíró, illetőleg a polgármester utján az alispánnak bejelenteni tartozik, aki, amennyiben a község érdekét komoly veszélynek látná kitéve, a tiszti ügyészt a község képviseletével megbizhatja, erről a községet, úgyszintén az eljáró bíróságot értesíti s ezzel a netaláni korábbi meghatalmazás hatályát veszti. (1886: XXII. t.-ch. 116. §.). V. ö. Optkv. 27., 867. §§. A megállapított tényállás szerint a felperesnek egy utazó ügynöke a városi főjegyző •— akkor helyettes polgármester — utján írógép megvételére ajánlatot tett az alperes városnak, a város képviselő testülete azonban az ajánlatot el nem fogadta; ugyanezért nyilvánvaló, hogy a vételügylet a felek kifejezett akaratnyilvánítása szerint létre nem jött. Nem tekinthető pedig a felperes ajánlata az alperes részéről elfogadottnak az által, hogy az ajánlat visszautasítását tárgvazó közgyűlési határozatról a felperes nem értesíttetett azonnal. De nem létesít ügyletet s így nem állapítja meg az alperes város fizetési kötelezettséget az a tény sem, hogy B. F. főjegyző s helyettes polgármester az írógépet a városi irodában használtatta: mert az 1886: XXII. t.-cz. értelmében a vételi ügylet érvényességéhez a képviselő testület határozata lévén szükséges: a helyettes polgármesternek ilyen határozaton nem alapuló, sőt azzal ellenkező ténye az alperes várost nem kötelezi. (Sz. t. 1899. szept. 13. G. 107.) A községi képviselő testület, mint egyedül a község önkormányzati jogának gyakorlatára hivatott közeg, a perrendtartás 33. §-ában felsorolt jogi személyek közé nem tartozik, s a határozatai által netalán okozott károkért nem a testület, hanem a törvénytelen cselekményt elrendelő tagok felelősek, ezeknek pedig a községi bíró nem törvényes képviselője. (Smsz. 75. aug. 25. 12813. M. 3853.) Község nevében indított perben felperes község képviseletére a községi biró van hivatva. (C. 5902/93., 11037/93.) Pozsonyi tábla: Tekintve, hogy a haszonbéri szerződés 6. pontja szerint a vasár- és ünnepnapokon nagyobb mérvű hajtó, illetve körvadászat a haszonbérbe adó felperesnek a haszonbérlet felmondásához kifejezetten jogot ad; tekintve továbbá, hogy ennek a szerződési feltételnek kötelező voltát meg nem szünteti, illetve fel nem függeszti, a haszonbérbe adó község túrájának a kérdéses napokra a vadászatra adott engedélye sem, amennyiben a községi elöljáróság által kötött és a felsőbb hatóság által jóváhagyott haszonbéri szerződés feltételeit a község birája nem módosíthatja; de nem is lett bizonyítva az, hogy a panaszolt napokra a vadászatra a községbiró által engedély adatott volna: a felebbezési biróság a tényállásból helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes a haszonbérletet az alperesnek, annak megszegése miatt felmondani jogosult volt. (1899. decz. 30. G. 99.) Az árvaszék önálló hatóságot nem képez és csak a város közege; de minthogy az árvaszék elnöke a város mindenkori polgármestere és az egyúttal a város közönségét is képviseli, az árvaszéki elnök beidézése által a város közönsége is perbevontnak tekinthető és a jelen per annál inkább érdemileg elintézhető, mert a perbevont alp. polgármester minőségben is védekezett és igy az érdekelt város az arra hivatott közege által képviseltetett. (C. 93. febr. 7. 110. M. 3852.) Azonos: C: 904. febr. 12. 769. A törvényhatóságok árvaszéki ügyészei az első végzések elfogadására jogosítva nincsenek. (Smsz. 79. márcz. 18. 2824. M. 3850.) Az árvaszék pénztára a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek kezelésére lévén hivatva, ellene kereset nem intézhető. (Smsz. 76. márcz. 18. 2824. M. 3851.) A keresettel a felperes Temesmegye árvaszékét, mint kiskorú gyermekeinek gyámhatóságát vonta perbe alperesként és a kereseti kérelem szerint a keresetben előadott igényei elismerésére és teljesitésére
