Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. I. kötet (Budapest, 1906)

A királyi államkincstár. tént legyen már azokra nézve a 2. vagy 3, pont szerinti helyesbítés — a tulajdonjog átruházását vagy megterhelését tárgyaző telekkönyvi bejegyzés csak a magyar kir. pénzügyministernek oly engedélye vagy beleegyező nyilatkozata alapján rendelhető el, melyben az a es. és kir. közös hadügyministernek az engedélyivel vagy nyilatkozattal való egyetértésére hivatkozik. 5. Mindazokban az esetekben, a mikor az érvényben levő jogszabályok azt rendelik, hogy a telekkönyvi hatóságnak a teekkönyvi betétek szerkesztésekor eljáró küldöttnek vagy bizottignak határozata, hirdetménye vagy értesítése a telekkönyvileg •dekelt fél részére kézbesíttessék: a 2. pontban említett ingatlaokra nézve — ugy a 2. és 3. pont szerinti helyesbítés előtt, mint ennek utána — a kézbesítés nemcsak a magyar kii-, kincstári jogügyek igazgatóságának, hanem a közös hadügyi kormány külön jogügyi képviselőjének részére is eszközlendő. 143. .1: állam kereskedelmi vállalatai. Í875 : XXXVII. t.-cs. '/. §. A kereskedőkre vonatkozó határozatok a kereskedelmi társaságokra alkalmazandók. (6L §.) Az államra, ha ez kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, az érintett határozatok annyiban nyernek alkalmazást, a mennyiben a fennálló törvények és törvényes rendeletek máskép nem intézkednek. Hogy a kereskedelmi czégek, kereskedelmi könyvek és czégvezetőkre vonatkozó (3., 4. és 5.) ezimek az állam kereskedelmi vállalataira miképen nyernek alkalmazást, külön rendelettel fog megállapíttatik. Az ezen §-ban említett külön rendelet: az 1875. decz. 1-én 20,992. sz. földm. ipar- és keresk. és igazs. min. rend. az 1875: XXXVII. t.-cz. 3., 4. és ,r>. czimeinek az állam kereskedelmi vállalataira leendő alkalmazása tárgy. (187."). R. T. IV. függelék: szószerint közölve a Magyar Törvények Grill-féle kiadásának a hiteltürvényeket magában foglaló kötet 426. lapján.) E rendelet főbb intézkedései a következők: 1. §. Az állam kereskedelmi vállalatai czégbejegyzésre kötelezvék; ilyenek nevezetesen: a) íCp állami vasutak; b) a kir. postának személy- és árufuvarozási (koesipóstai), valamint pénzutalványozási üzlete; c) a kincstári gyárak, nyomdák, bányák, kohók és terményárudák; kivéve azokat, melyek egyedárusági ezikkekkel foglalkoznak: az állami egyedárusági vállalatok egyáltalában a kereskedelmi czégjegyzékbe be nem jegyeztethetvén; d) az országos fegyintézeteknek és a kir. törvényszéki börtönöknek házilag kezelt iparüzlete, amennyiben a kisipar körét túlhaladják; e) a kir. zálogház. 2. §. A ezég és annak minden változásának bejelentése az államvasutaknál az igazgatóság, a kir. postánál az illető kerületi postaigazgatóságok, a többi állami vállalatoknál ezeknek helybeli üzletvezető főtisztviselője által azon törvényszéknél, melynek kerületében a vállalat telepe létezik, a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek területeire nézve pedig a budapesti kir. keresk. és váltótorvényszéknél eszközlendő. (Keresk. törv. 16. és 18. §§.) Ezen bejelentés az üzletvezető főtisztviselő által és az illetékes kir. ministernek elhatározása alapján történik. 3. §. Annak az eldöntése, vájjon az államnak valamely vállalata kereskedelmi természetü-e és vájjon terjedelménél fogva bejegyzésre alkalmas (k. t. 5. §. és 259. §. 6. pontja) a Czégbejegyzésre hivatott törvényszéket illeti. 5. S. Czégbirtokosnak mindig a magyar állam jegyzendő be. 6. §. Czégaláirásnak vagy annak hitelesítésének (k, t. 16. 5.) az állami vállalatoknál helye nincsen, a