Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 141. §. 87 liivás vagy engedély nélküli átlépése ;i csendőrségnek, ;i határátlépés tekintetében megtörténi külön megállapodások értelmében, kivételesen ríieg van engedve, a büntető törvények és a közbiztonság megóvása érdekében kiadott rendeletek ellen vétók közvetlen Üldözése és elfogása czéljából, :i következő leltételek alatt, u. m. hogy: aj az üldöző csendőrök magukal szigorúan az illető állam törvényeihez tartsák : b) szolgalat] t: 11 \ k: :l; síiket ;|/. illeti telhe:tek ÜldÖZ£Sí.n; llIetŐÍSg elfogásán tul ne terjeszszék : c) ;i terheltnek üldözése alkalmából ;i magyar állam határát átlépd csendőrök magukat a határhoz legközelebb fekvő községben (helységben) ii közbiztonság fentartására hivatott cs. kir. hatóságnál, vagy es. kir. csendőr-őrsnél és ha ilyen helyben nincsen, a községi elöljáróságnál bemutassák oly czélból, hogy azon kérdésre nézve, ki eszközölje a további üldözési és ez miképen foganatosittassék, megegyezés jöjjön létre. Ily üldözés alkalmával a monarchia másik állama területén elfogott egyén, az ottani illetékes hatóságnak adandó át. 11a es. kir. csendőrük, a monarchia másik államának területéről a magyar korona területére jőve, valamely m. kir. csendőr-őrsparancsnokságnál jelentkeznek, ezen parancsnok, vagy helyettese a közigazgatási hatóságnak, ha ez helyben van, erről rögtön szóbeli jelentést tenni, ha ez pedig nem lehetséges, vagy közigazgatási hatóság helyben nincsen, az üldözés folytatása végett a kellő intézkedéseket megtenni és az esetet, valamint az eredményt a közigazgatási hatóságnak azonnal, saját csendőr szakaszparancsnokságának pedig az. «Eseményi jelcntés»-ben jelenteni tartozik. L52. §. Magyarország határának külön parancs, illetve felhívás vagy engedély nélkül szolgálatban vagy szolgálaton kivül való átlépése, a csendőrségnek szigorú büntetés terhe alatt tilos. Ezen tekintetben kivételnek csak akkor és annyiban van helye, a mikor és a mennyiben ezt a 151. íj-ban foglalt rendelkezések, vagy a szomszédos külföldi államokkal létrejött cartellszerződések, melyek a csendőr kerületi-parancsnokságoknak, a csendőrséggel való közlés végett, részletesen tudtul adatnak, megengedik. E tárgyban az L8HS. évi XIV. t.-cz. alapján kiadott ((Határőrizeti utasítási) rendelkezései is mérvadók. :{. A személyes szabadság megóvása érdekében a B. P. 141., illetőleg US. §-ai kimerítően meghatározzák az előzetes letartóztatásnak, illetőleg a v izsgálati fogságnak feltételeit, a 147., 159. és 537. §-ok pedig azoknak tartamát. A legnyomatékosabban figyelmébe ajánlom a kir. ügyészség tagjainak, hogy az előzetes letartóztatásnak, illetőleg a vizsgálati fogságnak elrendelését csak a B. P.-ban szabatosan meghatározott okokból indítványozzák és mindenkor gondos mérlegelés tárgyává tegyék azt, vájjon ezek az okok az adott esetben tényleg fenforognak-e; továbbá, hogy fordítsanak kiváló gondot a foglyos ügyeknek gyors elintézésére, különösen pedig — tekintettel azon súlyos felelősségre is, mely e részben a kir. ügyészség tagjaira hárul — leggondosabban tartsák nyilván az előzetes letartóztatás tartamát és ugyanolyan gonddal törekedjenek arra, hogy a 15. P. 1.")!). g-ában megállapított időtartamon tul senki se maradjon vizsgálati fogságban. Ha a kir. ügyészség az előzetes letartóztatásnak vagy a vizsgálati fogságnak elrendelését, illetőleg fentartását nem tartja szükségesnek, tegyen azoknak megszüntetése iránt késedelem nélkül megfelelő lépéseket. 2100/lm. 000. sz. r. VII. p. 4, Vasúti szolgálatban álló egyének letartóztatásáról felettes hatóságuk előzetesen értesítendő: lg. Közi. 1897. évf. 182. lap. 1897. márczius 20-án 1.Í449. sz. r. v. ö. B. u. 184. §-át fentebb 1. sz. jegyz. a. 5. A 141. §. esetén kivül letartóztatás rendelhető el : a 101., 165., 330., 333., 334., 337., 418., 439., 400., 477., 530., 542., 553. 573. §§. alapján. «. A B. P. 141. s az E. 1. t. 27. íj-ával hatályon kivül helyeztetett az 1SS1 : XXI. t.-cznek mindama rendelkezése, mely a letartóztatásra vonatkozik, ezt helyettesítik a B. u.-nak az 1. sz. jegyzetben idézett rendelkezései.