Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 133. §. 77 szenved, ez a 13. §. szerint szerkesztendő crJelentés*, sÉrtesitéss vagy «Tényvázlat»-ban külön felemlítendő, esetleg még ezek beterjesztése előtt a kir. ügyészség, járásbíróság hatáskörébe utalt ügyekben a járásbíróság és közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt ügyekben közigazgatási hatóság utasítása kikérendő, ennek beérkezéséig pedig csak a legszükségesebb nyomozó cselekmények teljesitehdők. 4. A mentelmi joggal bitó egyén (32. §.; csak a mentelmi jog felfüggesztése után hallgatható ki terheltként (1885. évi 7063/Im. r. M. IV. 7>). 1. Ö. Li. 58. §. R. u. 230. §. Cs. u. 147. §. .">. Az 1815. jun. í)-iki nemzetközi egyezmény XVII. melléklete szerint a területenkívüliség és személyes mentesség elve alapján a belföldi bíróságok joghatósága alól teljesen ki vannak véve a 31. §'. 2. jegyzetében említett egyének. 133. §. Az első kihallgatás kezdetén megkérdezendő a terhelttől neve, kora, vallása, szülő- és lakóhelye, honossága, foglalkozása, családi állapota, vagyoni és katonai szolgálati viszonyai, továhbá volt-e már büntetve és ha igen, hol, mikor és mi miatt? Ha a terhelt válaszának valóságához kétség fér, vagy ha egyéb okból szükségesnek mutatkozik: a terheltnek személyi viszonyai más módon is nyomozás tárgyává teendők. A terhelt azonosságának megállapítása után általában meg kell jelölni előtte a terhére rótt bűncselekményt és meg kell őt kérdezni, hogy védelmére kiván-e valamit előterjeszteni. Igenlő válasz esetében alkalom adandó a terheltnek arra, hogy a tényálladék tárgyában összefüggő, részletes vallomást tehessen és a javára szolgáló ténykörülményeket előadhassa. A kérdéseket lehetőleg a tények időrendje szerint és okbeli összefüggésben oly módon kell hozzá intézni, hogy előadásának hézagai pótolva, ellenmondásai felvilágosítva legyenek, és hogy minden ellene fenforgó és az eljárás czéljának veszélyeztetése nélkül közölhető terhelő adatról tudomást szerezzen, róla nyilatkozhassék és magát védelmezhesse. Azokat a terhelő adatokat, melyeket az eljárás meghiúsításának veszélye miatt nem közöltek a terhelttel, a veszély megszűnte után, mindenesetre azonban a vizsgálat befejezése előtt, közölni kell vele. Ha a terhelt olyan tényekre vagy bizonyítékokra hivatkozik, a melyek ártatlanságának megállapítására vagy bűnösségének enyhébb színben való feltüntetésére alkalmasak, azok, hacsak a halogatás czélzata nem