Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

E. b. t. életbeléptető rendelet 22—26. §§. 803 22. §. A pénzbírság (1897 : XXXIII. t.-cz. 11., 18., 23., 24., 26. §§.) és az 1897 : XXXIII. t.-cz 27. §-a értelmében megállapított költség megíizetésére kötelező határozat — jogerőre emelkedése után — a fennálló szabályok értelmében behajtás végett a kir. ügyésznek kiadandó. 23. §. A kir. ítélőtábla elnöke deczember hó elején kijelöli az esküdtbiróságnak a következő évben működő elnökét s ennek helyettesét. Az esküdtbirósághoz birákul első sorban a törvényszéki birák jelölendők ki. (1897 : XXXIII. t.-cz. 3. §.). Az esküdtbíróság megalakításáról és tagjairól minden év január hó 15-éig, a beosztáson évközben történt változtatásokról pedig esetenként jelentést kell tenni az igazságügyi miniszterhez. 24. §. Ha a kir. Ítélőtábla büntető tanácsa rendkívüli ülésszak tartását rendeli el, erről az igazságügyminiszterhez jelentést tesz (1897 : XXXIII. t.-cz. 32. §.). 25. §. Ha a körülmények változtával az esküdtbíróság kerülete, a rendes ülésszakok száma és ideje, vagy az esküdtek száma tekintetében a következő évre módosítás mutatkozik szükségesnek, a törvényszék elnöke legkésőbb szeptember hó végéig indokolt jelentést tesz a kir. ítélőtábla elnökéhez, ki azt saját véleményével az igazságügyminiszterhez felterjeszti. Hasonlóképen szeptember hó végéig kell jelentést tenni akkor is, ha a mentességi jog felfüggesztése válik szükségessé (1897 : XXXIII. t.-cz. 8. §.). 26. §. Az 1897 : XXXIII. t.-cz. 34. §-a szerint alakított esküdtbirósági kerületekben az esküdtbíróság elnöke minden év végén, a kir. Ítélőtábla elnöke utján, kimerítő jelentést tesz az igazságügyminiszterhez arról, hogy : 1. az esküdtbíróság abban az évben összesen hány ügyet tárgyalt; 2. ezen ügyek közül az esküdtbirósági kerületté egyesitett mindegyik törvényszék területéről, törvényszékenként elkülönítve, hány ügy származik; 3. mindezen ügyek, törvényszékenként elkülönítve, 51'