Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)
Bűnvádi perrendtartás 03., 04. §§, 29 <>3. §. A terheltnek és védőjének joga van az ügy iratail és csatolmányaikat megtekinteni. Ha azonban a/, eljárás czélja az ügy iratainak vágj egjTészöknek közlését meg nem engedi, a nyomozást teljesitö rendőri hatóság (85. >;.), a vizsgálat folyamán pedig a vizsgálóbíró kötelesek azoknak a terhelt vagy védője által leendő megtekintését megtagadni. Ez esetben is megengedendő azonban a terhelt kihallgatásáról, a szakéi tök nyilatkozatán')! és ama birói cselekményekről felvett jegyzőkönyvek megtekintése, a melyeknél a terhelt jelenléte vagy a védő közbenjárása meg van engedve. A rendőri hatóság intézkedése ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el. A vádirat benyújtásától s ha vizsgálat volt tartva, attól az időponttól kezdve, midőn a vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezettnek nyilvánítja (129. §.), az ügy iratainak és csatolmányaiknak megtekintése a terhelttől vagy védőjétől meg nem tagadható. A letartóztatást, illetőleg vizsgálati fogságot elrendelő, továbbá minden olyan birói határozatot, mely ellen perorvoslat használható, indokolásával együtt a védő előtt ki kell hirdetni vagy neki kézbesíteni és az előbbi esetben kívánatára vele másolatban is közölni. VI. FEJEZET. Bírák, jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség tagjainak kizárása és mellőzése. (>4. §. A bűnvádi ágy elintézéséből ki van zárva és abban sem mint biró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem vehet részt: 1. a sértett, illetőleg a ki a bűncselekményt feljelentette (89. i;.); 2. az, a ki a terheltnek vagy a sértettnek férje, vagy a ki az volt, továbbá jegyese; 3. a ki a vádlónak, a terheltnek, a sértettnek vagy képviselőjöknek, illetőleg a védőnek egyenes ágban