Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 52., 53. §§. 25 ha olt megjelent, abban a mértékben, a melyben ez a magánjogi igény érvényesitéséhez szükséges, indítványokat tenni, valamint a tanukhoz és a szakértőkhöz kérdéseket intézni. Ha a sértettnek előadása érthetetlen, vagy ha bírói figyelmeztetés dac/ára durva vagy isinélelve rendellenes magaviseletei tanúsít, a bíróság utasíthatja öt arra, hogy magát ügyvéddel képviseltesse. 1. Magánjogi igény képviselete az ügyész által: 315. §. 'i. Magánjogi igény érvényesítése s biztosítására v. ö. 5., 6., 486— 493. és 520. §§-at. 52. §. A sértett, a ki mint magánvádló, csatlakozó vagy magánfél fellépni kíván, köteles e szándékát, jogosultságának igazolása mellett, az eljárás szakának megfelelőleg a kir. ügyészségnél, a rendőri hatóságnál, a vizsgálóbírónál, a vádtanácsnál, illetőleg az itélőbiróságnál bejelenteni. Megengedett perorvoslat használása ily bejelentésnek tekintendő. Főmagánvád (41. §.) esetében az eljárás megindítását kérő feljelenlés vagy yádinditvány a vád képviseletére való jelentkezésnek veendő. A nyomozást vezető hatóság, a későbbi eljárásban a bíróság, — ez utóbbi a kir. ügyészség meghallgatása után, — a bejelentés tárgyában határoz és annak a jelentkezését, kinek a magánvádló, csatlakozó, illetőleg magánfél gyanánt való működésre joga nincs, hivatalból visszautasítja. A nyomozást vezető hatóság határozata ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál tehető előterjesztés, melyet törvényszéki ügyekben a vádtanács intéz el. A bíróság e tárgyban hozott határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. V. FEJEZET. A védelem. 53. §. A terhelt minden bűnügyben, az eljárás bármely szakában élhet védő közreműködésével. Ha a terhelt e jogával nem élt, helyette törvényes