Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 40., 41. §§. 1!) Sürgős scüksi'g esetében ;i felhívás, illetőleg megkeresés szóbelileg is intézhető, utóbbi esetben azonban a felhívott, illetőleg megkeresett kérheti, hogy a felhívás, illetőleg megkeresés tartalma vele utólag írásban is közöltessék. A fennebhi esetekben a csendőrség köteles a felhívásnak, illetőleg megkeresésnek feltétlenül (lásd a 29. g-t) eleget tenni. A mennyiben elhárithatlan akadály merülne fel, azt az illető hatóságnak azonnal jelenteni kell. A felhívás, illetőleg megkeresés alapján tett minden lényegesebb intézkedésről, valamint annak eredményéről az illető hatósághoz mielőbb «jclentés» teendő, illetőleg «értesités» adandó. (L. a 2. és 28. S-okat.) 3. Az Ügyészségi megbízottakra e §. nem vonatkozik : v. ö. 528. §-t. 4. A karhatalom igénybevételéről lásd : 1896. okt. 29-én 58440. sz. a. r. M. V. 155. 1. és Igazs. Közi. 1897. évf. 527. 1. és 1S9S. évf. 111. lap. 40. §. A mentelmi jog felfüggesztése végett a megkeresést az illetékes bíróság a főügyész utján terjeszti az illető ház vagy bizottság elé. 1. V. ö. ü. u. 58. §-át. 2. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában előterjesztett megkeresés a ház elnökéhez czimezendő ; s fel kell azt szerelni a nyomozás iratainak azon részeivel, melyből megbírálható, hogy a megkeresés illetékes bíróságtól származik-e ; a panasz tárgyát bűntett vagy vétség képezi-e ; van-e összefüggés e közt és az illető képviselőnek személye közt ; végre nem forog-e fenn puszta zaklatás esete. 1884. decz. 23-án 504 40. sz. a. kelt i. m. r. Marschalkó IV. k. 78. lap. 3. Országgyűlési képviselő ellen a büntetés végrehajtása a mentelmi jog ujabb felfüggesztését igényli (Marschalkó: VI. K. 44. lap : 18157 lm. 90. 4. Az országgyűlési képviselők mentelmi joga nem függ a megbízólevél igazolásától (verificatio) ; s az a megválasztás tényével veszi kezdetét. 1878. decz. 2-án 3479) lm. sz. r. M. IV. 76. lap. Ha a mentelmi jog felfüggesztetett, de a képviselő mandátuma a bűnvádi eljárás alatt lejár, s újra megválasztatik, a mentelmi jog az uj országgyűlés által újra felfüggesztendő, s addig mig ez meg nem történik, az eljárás nem folytatható. 1883. febr. 25-én 7300. sz. a. r. M. IV. 77. lap. IV. FEJEZET. A magánvádló és a magánfél. 41. §. A sértett, mint főmagán vádló, a kir. ügyészségnek a vád képviseletére vak) előleges felhívása nélkül, vádat emelhet az 1878. évi V. t.-cz. 258. és 259., 261., 327., 332., 418. és 421. §-ai szerint büntetendő vétségek, valamint az 1878. évi V. t.-ezikk 301. §-ában meghatározott könnyű testi sertés vétsége, továbbá az 1879. évi XL. t.-cz. 126. és 127. §-aiban, végre az 1895. évi XLI. t.-cz. 8. és 9. §-aiban körülirt kihágások esetében. Mindazáltal, ha az emiitett vétségek és kihágások esetében a fötárgyalást törvényszék vagy esküdtbíróság tartja, ennek halárnapjáról a kir. ügyészség értesítendő. T