Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 314—316. §§. 211 IV. A felek perbeszédei. 314. §. A bizonyítás felvétele után az elnök kérdést intéz a lélekhoz és a sértetthez : nem kívánnak-e a bizonyítás kiegészítése iránt indítványt előterjeszteni. Tagadó válasz esetén, vagy a kérelem elutasítása, illetőleg az uj bizonyíték felvétele után az elnök a bizonyító eljárást befejezettnek nyilvánítja és felhívja a vádlót vádbeszédének, utána a vádlottat és a védőt a védelemnek szóbeli előterjesztésére. A 41. §. esetében a kir. ügyészség képviselője után a föinagánvádló is felszólalhat. A vádló után a magánfelet (51. §. 3. pont) vagy képviselőjét illeti a felszólalás joga. A vádló a védöbeszédre válaszolhat. Az utolsó beszéd mindenesetre a vádlottat és védőjét illeti, és ha van is védő, megkérdezendő a vádlott, hogy nem óhajt-e védelmére szót emelni. Ha több a vádlott: az előterjesztések sorrendjét az elnök határozza meg. 1. V. ö. : 306. ut. bek. 315. §. A vádló, a mennyiben a vádlottat elitélhetönek tartja, indokolt indítványt terjeszt elő a vádlottnak bűnösül kimondása és az ellene alkalmazandó büntetési tétel tárgyában. A kiszabandó büntetés mennyisége iránt indítványában nem szabad nyilatkoznia. Ha a vádló a vádlottat elitélhetőnek nem tartja, a vádat elejti, de a kir. ügyészség köteles a vád elejtését indokolni. Ha a sértett a bűnvádi eljáráshoz nem csatiokozott (51. §.), vagy a magánfél a főtárgyalásra nem jelent meg, a magánjogi igényre nézve a megelőző eljárás alatt előterjesztett kérelme az iratokból felolvasandó s a kérelem iránt a kir. ügyészség tesz megfelelő indítványt. 316. §. Ha a vádló a bizonyító eljárás következtében akkép látja a tényállást megváltozottnak, hogy a vádlott más bűncselekményben mutatkozik bűnösnek, mint a melylyel a vádhatározat, illetőleg a vádirat szerint vádolva volt, vagy hogy őt a vád tárgyává tett bűncselekményen kívül az 1878. évi V. törvényczikk 96. 14'