Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 308. §. 207 csele nem forog fenn, a XIII. és XIV. fejezetek értelmében az elnök hallgatja ki. Kívüle a tanukhoz és a szakértőkhöz a bírák, a vádló, illetőleg képviselője, a vádlott, a védő és a magánfél vagy ennek képviselője közvetlenül intézhetnek kérdéseket. Ha ezek az ügygyei semmi összefüggésben nem álló vagy a feleletre útmutatást tartalmazó kérdést tesznek, vagy ha a kérdés és a felelet másnak becsületét szükség nélkül sértené, vagy ha a kérdés olyan körülményre vonatkozik, a melynek bebizonyítását a törvény kizárja : az elnök a kérdés feltevését, il etőleg a ieleletadást megtiltani köteles. Ha homályos vagy értelmetlen kérdést tettek fel, az elnök felhívja a kérdezőt szándékának kimagyarázására vagy világos kifejezésére, és ha szándékát megértette : a kérdést maga teheti fel. Ha a tanú vagy szakértő az ügygyei össze nem függő, sértő, részrehajló, vagy bizonyítani nem engedett körülményre vonatkozó nyilatkozatot tesz, az elnöknek kötelessége őt félbeszakítani és figyelmeztetni, hogy feleletében szorosan a hozzá intézett kérdéshez tartsa magát. 308. §. Ha a vádlottnak védője van, ennek indítványára, a mennyiben a vádló nem ellenzi, a tanukat és a szakértőket első sorban a felek képviselői hallgatják ki. A felek által való kihallgatást, egyetértő kívánságukra, a törvényszék megengedheti akkor is, ha nincs védő, de a vádlottat értelmisége vagy külön szakképzettsége a kihallgatás teljesítésére alkalmasnak tünteti fel. Ez esetekben a vád tanúihoz, illetőleg szakértőihez először a vádló, a védelem tanúihoz és szakértőihez pedig első sorban a vádlott, illetőleg képviselőik intézik a kérdéseket és azután azokhoz a kérdezőnek ellenfele is tehet kérdéseket. Erre a magánfél vagy ennek képviselője intézhet kérdéseket. Az ellenfél, illetőleg a magánfél vagy ennek képviselője után az első kérdező ujabb kérdéseket intézhet, de csak olyan uj