Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 240. §. melyben megejtetett, jegyzőkönyvbe mondani; a második szakértő pedig a holttest felnyitását s bonczolásál teljesiti, s ennek befejezése után azt rendbe hozza. Ha az intéző és bonezoló között a leletre nézve nézeteltérés merülne fel : az utóbbinak külön nézete is jegyzőkönyvbe veendő. S mindenik a maga nézetét külön irja alá. Különben az előadás egyetemleges nézetöket fejezi ki s együtt Írandó alá. IS. ?i. Nézeteltérés esetéhen, a mennyiben lehetséges, már a lelet felvételére egy harmadik orvos hívandó meg. Különben, vagy ha az eltérés ez által sem egyenlittetnék ki : a szemle más szakértők alkalmazása mellett ismétlendő. iB. P. 251. §. hatályon kivül helyezte.) II. Fejezet. A hullavizsgálat körül követendő m ű e 1 j á r á s r ő 1. 20. §, A hullavizsgálat A) külvizs.jálatbóT (külszemle), B) belvizsgálatból (bonczolás) áll. 21. A külvizsgálat utján a hulla külseje vizsgáltatik meg és pedig ugy általánosan, mint annak egyes részei. 22. §. Az általános vizsgálat feladata: 1. A test felületén netán található szennynek, vérnek, sárnak, s más efféléknek, 2. az illető egyén nemének, korának, nagyságának, testalkatának, tápláltságának, továbbá a hullamerevség jelenlétének, Fokának vagy hiányának, valamint a bőr színének, a vérsüppedéseknek és hullafoltoknak, 3. minden különösebb rendellenességnek, u. m. a végtagok, vagy azok egyes részei hiányának, vagy többletének, valamint a netáni kóros állapotok vagy folyamatok külsőleg látható maradványainak, pl. hegeknek, daganatoknak s más efféléknek gondos és tüzetes megfigyelése. A hullafoltok, véraláfutásoktol való megkülönböztethetés végett, mindig bemetszendők. A test azon részei pedig, a melyeken a külső erőszak nyomai könnyen kikerülhetik a figyelmet, minők a szemzugok, a köthártyaredö, az orr, száj és garatür, továbbá a hadjárat, a végből és a hüvely, tarkótáj, a kutacsok, a nyaki gerincz, hónaij és a csüngő emlők alatti táj : kiváló gonddal vizsgálandók meg. A test egyes részeinek megvizsgálása boncztani rendben történik ; ugy, hogy előbb a fej, azután a nyak, mell, has, nemzőrészek és végre a végtagok vétetnek vizsgálat alá. Az ezeken előforduló netáni sértések minden esetben a test határozott pontjaihoz mért helyzetök, irányuk, alakjuk és nagyságuk (hosszúság, szélesség, mélység) mértéke szerint íigyelendők meg ; épp ugy a sebszélek minősége is, vájjon t. i. ezek egyenesek, szakadozottan, izzadmánynyal beszüremkedettek, alávájtak-e '? stb. A sebek mélységének kutaszszal való nyomozása mindazonáltal, a mennyire lehetséges, mellőzendők, nehogy az által ujabb sebzések történhessenek és a sebnek eredeti mivolta megváltozhassék ; de mert a sebeknek mélysége, ha azok valamely üregbe hatnak, a belvizsgálat alkalmával különben is kideríthető. Ha pedig az üregekbe nem ható sebek megvizsgálására azoknak hemetszések által való tágítása szükségeltetnék, akkor a metszések ne a seb irányában, hanem ezzel keresztező irányban teendők. Azon esetben, midőn a kutaszolásnak mulhatlanul meg kellett'történnie, ennek oka a jegyzőkönyvben előadandó. 23. §. A fentebbi külvizsgálati eljárás s illetőleg annak eredménye, ugy, miként a megfigyelés történt, pontosan előadva jegyzendő lel. 24. A belvizsgálatnál a test három föürege : a lej, mell és has mindenkor felnyitandó, még akkor is, ha a halál oka az egyik üregben már megtaláltatott volna. Oly esetben, hol a gerincz, vagy más üreg (orr, fül, stb.) megnyitásától is fontos eredmény várható, az is kitárandó. 2ő. g. Felnyitás után minden űrben legelőbb a netán benne talált folyadék minősége és suly szerinti mennyisége, valamint az ugyanott 11