Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 220., 227. §§. 14H Azokban az esetekben, melyekben a bűncselekménynek nyoma maradtak, a nyomozó járőr a bűncselekmény olyan nyomainak, melyek a bűnvádi eljárás szempontjából jelentőséggel bírnak, — ezek között például : a láb-, kéz-, keréknyomoknak is — épségben tartásáról, nemkülönben arról is gondoskodni tartozik, hogy a tett színhelyén talált állapot és a bűnjelek súlyosabb vagy olyan természetű esetekben, melyeknél a bírói, illetőleg szakértői szemle foganatosításának szükségei valószínű, a hatóság tagjának megérkezéséig lehetőség szerint változatlanul megóvassanak. 110. §. Ha a tett színhelyén talált állapot vagy a bűncselekménynek hátrahagyott nyomai bármi okból addig se tarthatók lenn vagy őrizhetők meg, míg a hatóság tagja megérkezik, igyekezzék a járőr az általa látottakat és tapasztaltakat jól megfigyelve, olyképen feljegyezni, hogy az adatok legalább a tájékoztatásra alkalmasak legyenek és a mennyiben a tett színhelyén tanuk vannak jelen vagy ilyenek megszerezhetők, az általuk észleltek megjegyzésére és saját feljegyzéseinek esetleges igazolására ezeket is hívja lel. A bűncselekménynek olyan nyomairól, melyeknek megsemmisítésétől kell tartani, méretek veendők lel s azok feljegyzendök. 226. §. A szemle alkalmával létező állapot hiven megállapítandó. A szemléről felveti jegyzökönyvet oly határozottan és kimerítően kell szerkeszteni, hogy benne a megszemlélt tárgyak és a talált nyomok és jelenségek, lehetőleg méretek szerint, tüzetesen megjelölve legyenek. E czélból a szükséges vázlatok, rajzok vagy lényképek készítendők és a jegyzőkönyvhöz esatolandők. 1. Szemle-jegyzőkönyv kellékeit a rendőrség által teljesített szemlénél lásd 22Ő. §. 1. jegyzet R. u. 135—139. §§. 227. §. A szemle legalább kél tann jelenlétében foganatosítandó. A 132. §. harmadik bekezdésének rendelkezése ez cselben is alkalmazandó. Ha a szemléhez a szakértők szükségesek : a bíróság rendes szakértői közül kettőt, az ügy fontosságához képest esetleg többet kell alkalmazni. Csekélyebb fonlosságn körülménynek megállapítására, vagy ha több szakértő nehezen volna található, egynek alkalmazása is elégséges. A rendes szakértők csak akkor mellőzhetők, ha ellenük aggodalom merült fel, ha akadályozva vannak, ha a késedelem veszélylyel járna, vagy ha köztük nincs olyan, a ki a kívánt külön szakértelemmel bírna. Ha szükségesnek mutatkozik, a rendes szakértőkön fölül más szakértők, nevezetesen olyanok alkalmazhatók, a kik a kívánt külön szakértelemmel bírnak.