Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

Bűnvádi perrendtartás 10., 11. §§. a gyanúsítottnak nemcsak bűnössége, hanem esetleg nem bűnössége, sut bűnösségének súlyosabb vagy enyhébb foka mellett szólnak ; egy szóval a tényállás annyira földerítendő, hogy a nyomozás adatai alapján a kir. ügyészség minden további vizsgálal vagy pótlás nélkül teljes tájékozást szerezhessen arra nézve, hogy vájjon vádat emeljen-e vagy pedig vádat ne emeljen. illetve a további eljárást beszüntesse. A tényállás részrehajlatían megállapítása és a gyanúsított érdekében, a terhelt védőjének már a nyomozás során joga van a B. P. C2. és ti.'i. SS-ai alapján az ezen §§-ban megállapított korlátok közt eljárni, letartóztatott védettjével érintkezni, a nyomozás iratait és csatolmányait megtekinteni. Ha a terheltnek nincs védője, ilyen a nyomozás során részére hivatalból nem rendelendő ki, azonban figyelmeztetendő, hogy védőt választhat. Ha az előzetes letartóztatásba helyezett terhelt védőt választott, tartozik a rendőri hatóság az utóbbit nyomban értesíteni. 4. Cs. u. 106. §. Mind a felhívás vagy megkeresés folytán, mind a hivatalból végzendő nyomozó cselekményeknél a csendőrség azt tekintse legfőbb lelailatának, hogy a valódi tényállást minden oldalról, tehát a gyanúsított védelme érdekében is az igazsághoz képest felderítse. Ennélfogva a csendőrségnek az első nyomozó cselekménytől kezdve mindazokat a körülményeket, melyek a gyanúsítottnak nem bűnössége vagy bűnösségének enyhébb foka mellett szólnak, ép oly gondossággal kell kideríteni, mint a terhelő és súlyosító körülményeket és bizonyítékokat. 5. 2100./Ime. 900. sz. r. I. pontja. Habár B. P.-unk 13. §'-a a kir. ügyészséget is a «felek» megjelölése alá foglalja és mint ügyfelet szembe állítja a terhelttel ; habár továbbá a B. P. szerint a kir. ügyészségnek főfeladata a bűnvádi eljárásban a közvádat képviselni, — mindazáltal helytelen lenne ebből azt a következtetést levonni, mintha a törvényhozás a közvádlót az ügyfélnek egyoldalú perjogi hatáskörére kívánta volna szorítani. A kir. ügyészség tagjainak ezentúl is mind a nyomozás, mind a bírói eljárás alatt, minden egyoldalúságtól menten, nem csupán a vád érdekeit kell szemük előtt tartaniok, hanem az anyagi igazság érvényre emelésére és ehhez képest arra kell törekedniök, hogy a valódi tényállás minden oldalról fel legyen derítve és meg legyen állapítva minden olyan körülmény, melytől a bűnösség kérdésének lelkiismeretes eldöntése, valamint esetleg a büntetés mértékének igazságos megállapítása függ. A kir. ügyészség, a midőn törvényszabta hatáskörében befoly a bizonyítás anyagának egybegyűjtésére, sohase téveszsze szem elől, hogy habár a közvád képviseletére van hivatva, mégis nem arra kell törekednie, hogy a terhelt minden áron elitéltessék, hanem arra, hogy az anyagi igazságnak megfelelő ügydöntő határozat jöjjön létre. 10. §. Sürgős intézkedések vasárnapokon és ünnepnapokon is elrendelendők és foganatositandók. 1. Törvényhatósági stb. tisztviselő elleni bűnvádi ügyek soronkivül intézendők el. Igazs. Közi. 1898. évf. 2. szám. 11. §. A jelen törvényijén megállapított határidők csak a külön meghatározott esetekben hosszabbithatók meg. Nem számítandó he a határidőbe az a nap, melyen a határidő kezdetéi megállapító intézkedés, cselekmény vagy esemény történt. Vasárnap és Gergely naptár szerinti ünnep nem számitható he, ha a határidő utolsó napjára esik. 1. Meghosszabbítható határidők 1. 147., 159., 210., 2G7., 330., 510. §§-t 2. A 11. 3. bek. nem alkalmazható ama határnapoknál, melyek órától számittatnak : 145. és 537. §§.