Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

102 Bűnvádi perrendtartás 159. §. 1. 1893. november 1-én 40,335. sz. a. kelt lm. rendelet a bünvád terhe alól elmebetegség miatt felmentett és tényleg még elmebajos egyéneknek gondozás végett a közigazgatási hatóságokhoz átszolgáltatasa tárgyában. . Utasítom a kir. ügyészségeket és a kir. járásbíróságokat, hogy az elmebetegség miatt bünvád alól felmentett egyéneket a 46,650/9$. sz. 9, alább közölt belügyminiszteri rendelet alapján mindenkor azon közigazgatási hatóságnak adják át, a mely a kezelésükre bizott bírósági fogház területén gyakorol hatóságot. Különösen ligyelmeztetem a czimet arra, hogy az elmebetegség miatt vád alól felmentett egyén személyének átadásával egyidejűleg az átadandó egyénre vonatkozólag kiállított hatósági orvosi bizonyítvány, esetleg a felülvizsgálatot teljesített igazságügyi orvosi tanács véleményes nyilatkozata is, nemkülönben mindazon hivatalos adatok, a melyek az átadandó egyén illetékességének és vagyoni állapotának megállapítására vonatkoznak — a mennyiben ily adatok a czim rendelkezésére állanak — hiteles másolatban az átvételre hivatott közigazgatási hatóságnak átadandók. A kir. belügyminiszternek 46,650/1893. sz. a. kelt körrendelete. A bünvád terhe elől bíróilag jogérvényesen felmentett, tehát börtönben vagy fogházban tovább nem tartható és tényleg még elmebeteg egyének ápoltatása kérdésében az igazságügyi miniszter urral történt egyetértő megállapodás alapján értesítem a törvényhatóságot, hogy az illető elmebetegek a börtönök és fogházak kezelésével megbízott kir. ügyészek által azon közigazgatási hatóságnak (főszolgabíró vagy rendőrkapitány) fognak átadatni, a mely az illető bírósági fogház területén gyakorol hatóságot. Ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy az ezen rendeletem alapján átveendő elmebetegeknek elhelyezéséről, illetőleg továbbításáról az 1876 : XIV. t.-cz. 71. és 72. §-a azon rendelkezésének ligyelembe vétele mellett, hogy az illetők közhivatalban levő orvostudor által kiállított bizonyítván vnval ellátva legyenek, intézkedjék. Kelt Budapesten.' ISÍI.'!, évi október hő 21-én. (M. IV. 88., 89. 1.) 2. Az elmehéti g vádlottal megvizsgált törvényszéki orvosok, esetleg orvosi bizottság, vagy az igazságügyi orvosi tanács szakvéleményeikben, illetve felülvéleménycikben ne csak az elmebaj fenforgását, hanem tüzetes vizsgálat alapján azt is állapítsák meg, ha vájjon a megvizsgált egyén elmebaja : 1. őt önmagára vagy a közbiztonságra né/ve veszélyessé teszi-e ? 2. hogy ennélfogva orsz. tébolydába való elhelyezése az 1876 XIV. t.-cz. 71. §-a alapján .szükséges-e? s végre 3. hogy a megállapított elmebaj gyógyithatónak vagy gyógyíthatatlannak minösitendő-e "? felhívom tehát a (czimet), hogy elmebetegnek vélelmezett vádlottak orvosi megvizsgáltatásánál, az orvosi szakközegtől a fent kitett három kérdésre minden esetben lehetőleg határozott választ kérjenek, s hogy a mennyiben a bünvád alól az ily módon beszerzett orvosi vélemény alapján a vádlott elvonatnék, s átadása a közigazgatási hatóság irányában bekövetkezendő volna, az elmebeteggel együtt az átadandó orvosi szakvéleményben a fentebbi három pontra adott válasz is benfoglaltassék. M. IV. 90. I. 1894. aug. 2-án 30,323. sz. a. r. :Í. V. ö. még e tárgyra vonatkozólag a 246. §-nál közölt rendeletet. 159. §. A vizsgálóbíró által a 141. §. 2. ós 4. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság rendszerint csak három hónapig tarthal. E határidőt a vádtanács kivételes esetekben és nyomós ok alapján egy hóval meghosszahbithatja. A meghosszabbítás ismételhető, de mindig tüzetesen indokolandó. A biincselekmény nyomai megváltoztatásának, elrejtésének vagy megsemmisítésének vészelve miatt a 141. §. 'A. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság csak