Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

100 Bűnvádi perrendtartás 156. §. alkalmazhat bilincset, köteles azonban ezt a kir. ügyésznek, a rendőri fogház fel ügyel étével megbizott hatósági tagnak, illetőleg a vizsgálóbírónak azonnal bejelenteni. Az utóbbiak tartoznak a megfelelő intézkedési nyomban megtenni. 1. R. u. 188. Bilincs csak akkor alkalmazható a rendőri közeg 1. ha az elővezetendő vagy bekísérendő egyén ellentállása máskép meg nem törhető, 2. ha szökésétől tartani lehet s ez másként meg nem akadályozható, :i. ha lelki állapota miatt saját magának vagy másnak biztonságára szükséges, hogy ártalmatlanná létessék. 189. §. A bilincs alkalmazásáról és annak okairól a rendőri közeg részéről mindenkor jelentés teendő azon hatóságnál, a mely elé az illető állíttatott. 190. §. Ha a bekísérendő által a rendőri közeg élete és testi épsége oly komolyan támadtatik meg, vagy oly módon Fenyegettetik, hogy a fenyegetés megvalósításától alaposan tartani lehet, és a rendőri közeg élete s testi biztonsága máskép meg nem menthető : jogosult a rendőri közeg támadójával szemben fegyverét is használni, de mindenkor csak a végső esetben és csak oly mértékben, a mennyi okvetlenül szükséges a veszély elhárítására. 191. §. A fegyverhasználatról, valamint annak okairól a rendőri közeg által a legrészletesebb s kimerítőbb jelentés teendő, a mely alkalommal a netaláni tanuk is megnevezendők s ezeknek lakása, vagy hol tartózkodása pontosan megjelölendő. a. Cs. u. 36. §. Az elfogott egyén ellen, a járőr vagy örsparancsnokság részéről, bilincs csak akkor alkalmazható : a) ha ellentállása máskép meg nem törhető, illetőleg rakonczátlan magaviselete máskép meg nem fékezhető : b) ha a csendőr ellen erőszakos támadást intézett vagy ilyennel veszélyesen len\ egetödzött ; r) ha szökéstől vagy a fogolynak mások általi kiszabadításától tartani lehet és ez máskép meg nem akadályozható, a mi különösen akkor is állhat elő. ha a fogoly éjnek idején, vagy erdőn vagy oly területen kisérendő, a hol a szökés a terepviszonyok által könnyítve van vagy közveszélyes egyének tartózkodnak : </) ha lelki állapota miatt saját magának vagy másnak biztonságára szükséges, hogy ártalmatlanná tétessék. A bilincsnek oly módon való alkalmazása, mely a megbilincseltnek fölösleges fájdalmat, vagy épen sérülést okoz — nevezetesen a guzsláncznak a szükséges mérven tul való megszorítása — szigorúan tilos. A bilincs alkalmazásáról s annak okairól mindenkor jelentés teendő az őrsparancsnokságnál, — illetőleg azon hatóságnál, a melyhez az illető bekisértetett. Cs. U. 64. §. Azon esetek, melyekben a csendőr Fegyveréi használni jogosított és köteles, a ((Szervezeti utasítás.• 11. g-ában vannak meghatározva. De a csendőr ezen esetekben is Fegyverét csak akkor, illetve azután használja, a mikor a veszély elhárítására, az engedelmesség biztosítására, az ellenszegülés megtörésére, a megszökés megakadályozására vagy az egvéb törvényes czél elérésére alkalmas és megengedett enyhébb eszkőz rendelkezésre nem áll, illetve miután minden ily enyhébb eszköz alkalmazása eredmény nélkül maradt s ekkor is még a lehető kímélettel járjon el. A olehető kiméleto alatt az értendő, hogy a Fegyvert használó csendőr szándékának csak arra szabad irányulnia, hogy a támadót illetőié" ellenszegülőt a támadás folytatására vagy az ellenszegülésre, a megszökni törekvő veszélyes gonosztevőt pedig a megszökésre képtelenm tegye. Ennélfogva, és a mennyiben azt a viszonyok engedik'?' eíóbb a kevésbbé veszélyes Fegyver .kard vagy szurony) használandó, a mire nézve határozó befolyással még a/, is bir. vájjon az, a ki ellen a U'-\\i-v