Vargha Ferencz (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal (Budapest, 1901)

I. 1896: XXXIII. TÖRVÉNYCZIKK a bűnvádi perrendtartásról. (Szentesítést nyert 1896. évi deczember hó 4-én. — Kihirdettetett az Országos Törvénytár-ban 1890. évi deczember hó 22-én.) I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1. §. Bűnvádi ügyben birói eljárás csak a törvény értelmében, vád alapján és csak az ellen indítható, a kit bűntett, vétség vagy kihágás nyomatékos gyanúja terhel. Bűncselekmény miatt nem alkalmazható más büntetés, mint a melyet birói hatalommal törvényesen felruházott hatóság, törvényesen eljárva kimondott. 1. Birói eljárás fogalmát v. ö. 343. §-nál az E. T. indokolásából a jegyzetet. 2. Vádelv a nyomozás alatt nincs : B. P. 94. §. ; a vizsgálat folyamán kivételt a vádelv alatt 1. a 10C. §. 2. bek. ; 117. §. — Vádelv megsértése semmiségi ok : B. P. 384. §. 11. p. 2. §. A vádat rendszerint a kir. ügyészség képviseli. A -12. ^-ban meghatározott esetekben a kir. ügyészség helyett a sértett (13. §.) veheti át a vád képviseletét. A büntető törvények szerint csak felhatalmazás vagy kívánat alapján üldözhető bűncselekmény tekintetében a vád képviseletére kizárólag a kir. ügyészség jogosult. Magánvádra üldözendő vétség és kihágás esetében (41. §.) a vádat első sorban és rendszerint a sértett képviseli. 1. A felhatalmazási vétségek a B. T. K. 269., 270., 271. §§.; a kívánatra üídözendők a B. T. K. 272. §-ban vannak meghatározva. V. ö. még B. P. 91. §-át. 2. A Curia 22. sz. döntvénye, melyszerint a B. T. K. 270. §. alapján Bűnvádi perrendtartás. 1