Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

56 Büntetőjogi döntvénytár gépjármű közeledtére hamar zavarba jön, elveszti tájékozódó képességét, ennek követkf zt< bpn azután magéra nézve veszélyt jelentő módon viselkedik, a gérjárművezetőnek lélekjelenlétét és ügyességét redig kétségtelenül próbára teszi. Ebb'l az emb?ri természetből fakadó kcztapasztalati tényre tehát a gépjárművezetőnek gondolni kell, mert őt — a veszélyes jármű képesített és jogosított irányítóját, — a közforgalom biztonságának érdeke által megkívánt kötelességénél fog-v a fokozottabb körültekintéssel és a rendesnél nagyobb óvatosság terheli. Éppen ezért a gépjárművezetőnek forgalmas útvonalon az úttesten áthaladó járókel. 'kre megfeszített íryelemnél kell ügyelni, különösen akkor, ha észrevette, hofy a járókelő megijedt, vagy megzavarodott. Amikor tehát a vádlott az* útvonalába került, tétovázó sértettet kellő távolságról meglátta, álkor a gé] járművet nyenban meg kellett volna állítani s be kellett volna várni, amíg veszély nélkül tovább haladhat, mert kellő megfontolással elére láthatta, hogy ha ezt az egyetlen kézenfekvő lehetőséget elmulasztja, akkor a gépjárművével az előtte jobbrabalra ugráló sértettet föltétlenül elgázolja. A vádlott azonban ezzel szemben a gépjárművének ide-oda kormányzásával a sértettet még inkább zavarba hozta. Ez volt. azután a végső oka annak, hogy a már amúfyis mef za-\arodott és az ellerkező irányban közvetlenül a sértett mögött elhaladni akaró társas^ ép kocsi megjelenése folytán válságos helyzetbe jutott sértett közvetlenül a vádlott által vezetett gépjármű haladási vona'ába került és a gépjármű első kereke, a sértett lába közé szabadt, amiáltal a sértett hátrahanyatlott, a feje a társasgépkocsi második kereke alá esett, úgyhogy a kerék a fején keresztülhaladva azt szétroncsolta. Mindezvkbü pedig kétségtelen, hogy a vádlottnak a gépjárművezetői foglalkozással együttjáró rendszabály megszegésében, továbbá a gépjárművezetés termé szetébl következő, fokozottabb óvatossági szabály elmulasztásában rejlő gondatlansága, valamint a sértettnek halállal végződött megsérülése okozatos összefüggésben állnak egymással. A vádlott bűnösségének a megállapítása tehát törvényszerű s azon — az ítélőtábla álláspontjával egyezően a Kúria szerint sem változtat az, hogy a sértettnek a gondatlansága s az ellenkező irányban haladó gépkocsi által elé idézett helyzet is közreható oka volt az eredménynek, — sőt még az sem, hof y a sértett gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény egyá'ta'ában nem is állott vo na elő, m rt az eredmény egyik elé idéző okaként jelentkező saját gondatlan cselekményért mindenki s így a vádlott is önállóan felel (B. H. T. 787. ) A Kúria megít'lése szerint a Btk. 291. § ának második bekezdésében meghatározott mellékbüntetés alkalmazása sem mellézhető.