Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)
Büntetőjogi döntvénytár 39 hazaérkezett, jutott arra az elhatározásra, hogy a gyermeket takaratlanul hagyja, hogy az a hidegben megfagyjon. A gyermeknek az asztalra helyezése után vádlott átment F. Józsefnéhez, ahol körülbelül 3 órán át nevezettekkel elbeszélgetett, arra mutató adat azonban nincsen, hogy ez alatt gondolt volna arra, hogy mi történjen, ha a gyermek nem fagyott meg. Amikor azután vádlott a szobájába visszament s látta, hogy a gyermek még él, ekkor határozta el annak az asztalon hevert szalaggal való megfoj.tását, amit nyomban véghez is vitt. Figyelemmel most már vádlottnak a szégyentől való félelemokozta 'zaklatott, továbbá pszicho'pátiás alkatánál fogva érzékeny, ideges indulatkitörésre hajlamos kedélyállapotára, vádlott lelkében az ölési gondolat elhatározásától, az ölési cselekmény végrehajtásáig olyan indulatok hullámoztak, amelyek az értelem nyugodt munkáját károsan befolyásolták s a helyes felismerés és ítéletalkotás rendes lélektani folyamatát megzavarták. Ezek szerint vádlottnál az elhatározásban és a kivitelben nem volt meg az a nyugodt, higgadt számítás, mely a szándék előre megfontoltságának alapját képezi, s így terhére csak az állapítható meg, hogy gyermekét szándékosan ugyan, de nem előre megfontolt szándékból ölte meg. (Btk. 279. .§.) Ezért a m. Kúria, vádlott és közvédő panaszának a Bp. 385. § 1. b) pontja alapján használt része folytán, az alsófokú ítéletnek az ölési cselekmények minősítését tárgyaló részét, a büntetés kiszabására kihatóan, megsemmisítette. B. I. 132/1948. — 1948 április 16. 30. Gondatlanság fogalmához vállalatvezetővel kapcsolatban. Btk. 310. •§. A m. Kúria : az ítélőtábla ítéletét a Bp. 385. § 1. a. pontjában írt anyagi semmisségi okból, a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíti és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályába visszahelyezi. Indokolás. Az ítélőtábla vádlottat az ellene emelt vád alól azért mentette fel, mert a vádlott mint Balassagyarmat város szeszfőzdéjének felelős üzletvezetője a várossal kötött szerződése szerint csak az üzem kereskedelmi ügyeit intézte, az üzem berendezéséről a város volt köteles gondoskodni; ő hivatali állásánál fogva faanyag, drót, oszlop felett nem rendelkezett, pénzt sem kezelt, neki tehát nem állott olyan anyagi erő rendelkezésére,