Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYTÁRA Szerkeszti: Dr. Auer György 1. Halált okozó testi sértés, szándékos emberölés és gyilkosság elhatározása ; Előre megfontolt szándék értelmezése. BTK. 278, 279, 306. §. A m. Kúria : a minősítés miatt, bejelentett semmisségi panaszokat elutasítja. Indokolás : Az alsófokú bíróságok ugyanis a cselekmény elkövetésénél használt eszköz minőségéből, a néhai E. Jenő sértett fejére, tehát a testének egyik legnemesebb részére mért ütések számából, irányából, erejéből, valamint a cselekmény elkövetésének körülményeiből okszerűen következtettek arra, hogy a vádlott szándéka a bántalmazáson túlmenőleg — ha mindjárt eshetőlegesen is — a sértett életének a kioltására irányult. A Btk. 301. §-a, továbbá a Btk. 306. §-ának első tétele, még kevésbbó a Btk. 307. §-ának második bekezdése alá eső minősítésről tehát egyáltalában nem lehet szó. A Btk. 278. §-ában megjelölt minősítéshez pedig magának az ölésnek az elhatározása még nem elegendő, hanem ahhoz ezenfölül szükséges az is, hogy ez az elhatározós megfontolás eredménye legyen. Ámde ez a megfontolás csak annál lehet és van meg, aki az ölési gondolat fölvetődésétől az elhatározásig minden indulattól mentesen tervezget, latolgat, mérlegel, számít. Amikónt azonban ezt az alsófokú bíróságnak is már bőven kifejtették, az adott esetben a szeszesital élvezetétől már amúgyis fölhevült lelki állapotban volt vádlottat a tett elkövetésénél a bosszú vezérelte s így a vádlott lelkében olyan indulat hullámzott, amely az értelem nyugodt munkáját hátrányosan befolyásolta. Ehhez képest a Kúria szerint sem állapítható meg a vádlottal szemben az elhatározásban és a kivitelben az a nyugodt és higgadt számítás, amely a gyilkosságot a szándékos emberöléstől megkülönbözteti. Mindezeknél fogva a vádlott terhére rótt bűncselekménynek alsófokú minősítése törvényszerű. Kúria, 2.895/1947 — 1948 február 4. 1