Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

Büntetájogi döntvénytár 103 85. A csalás elkövetési cselekménye a fondorlatos tévedésbeejtés lévén, halmazatról csak akkor lehet szó, ha két vagy több sértett esetében mindegyik sértettel szemben a vádlott a csalást megalapító ténykedésében egyenként önálló, külön elhatározással járt el. Egyébként egységes cselekmény áll fenn. Btk. 96, Bn. 50. §. A budapesti ítélőtábla : az elsőfokú bíróság ítéletének a bűncselekmény minősítéséről rendelkező részét a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában írt anyagi semmisségi okból megsemmisíti. Indokolás. A csalekmény minősítésével kapcsolatban az ítélőtábla úgy találta, hogy az elsőbíróság tévesen minősítette a vádlott cselekményét két rendbali csalásnak, arra való tekintettel, hogy két sértettet károsított meg tevékenységével. Nevezetesen a csalás elkövetési cselekménye a fondorlatos tóvedósbeejtés lévén, halmazatról csak akkor lehet szó, ha két vagy több sértett esetében mindegyik sértettel szemben a vádlott a csalást megalapító ténykedésében egyenként önálló, külön elhatározással járt el. A vádbali esetben azonban a vádlott ténykedésében megnyilvánult fondorlatos tó^edésbeejtós csak egy önálló akaratelhatározás eredménye, az a körülmény, hogy a vádbali esetben két fizikai személlyel szemben valósult meg ez a fondorlatos tévedésbeejtés, annál az oknál fogva, mert az egyiknél nem volt elegendő pénz s kérte a másik kisegítését, a cselekményt többséggé nem avatja. Az anyagilag megkárosítottaknak száma e kérdésben figyelembe nem jöhet, mert ez arra a lehetetlen eredményre vezetne, hogy abban az esetben, ha pl. tízen adnának össze egy ilyen •óravételnél 300 forinton felüli összeget, tíz rendbeli csalás bűntette lenne megállapítandó. Vádlott cselekménye tehát egység : egy önálló cselekmény, melynek két károsultja van, akiknek károsodása azonban csak belső, személyük szerinti összefüggés eredménye, nem pedig a vádlott szándéka szerint magvalósuló, egy darab óra eladásában megnyilvánult, egy rendbeli megtévesztés eredménye. B. III. 5.999/1948. — 1948 október 1. 86. A Btk. 336. § 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettét követi el az is, aki a lopás helyéről a lopott holmival távozáskor nyitja fel a, helyiség záró készülékét. Btk. 333., 336. § 3. p.