Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam III., II. kötet 1948 (Budapest, 1949)

100 Büntetőjogi döntvénytár A m. Kúria : Indokolás. V. Gy. vádlott és védője részéről bejelentett semmisségi panaszok nem alaposak s ezért azokat a Kúria a Bp. 36. §-ának első bekezdése alapján elutasította. V. Gy. vádlott ós védője a bűnösség kérdésében azt- vitatják, hogy V. Gy. vádlott csak színleg vett részt a gyilkosság elkövetésére irányuló tervezgetésben és csak színleg vállalta a F. M. megölését. Vagyis a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék hiányát vitatják. Ezt a védjkezést azonban a Kúria sem találta elfogadhatónak, mert az alsófokú bíróságok az ítéleteikben kiemelt és felsorolt körülményekből és tényekből okszerűen vontak következtetést arra, hogy V. Gy. vádlott komolyan és F. Miklósné vádlottal egyetértésben vett részt a F. M. meggyilkolására irányuló megbeszéléseken és tervezgetésekben, a F. M. megölését vállalta is és csak a pisztoly beszerzésére kapott 100 forint átvétele után állott el a gyilkosság elkövetésére irányuló szövetségtől azáltal, hogy F. M.-sal közölte az ellene irányuló tervet. Ennek az elállásnak azonban a bűnösség megállapítása szempontjából a Kúria sem tulajdonított jelentőséget, mert V. Gy. és F. M.-né vádlottak aF. M. megölését közös egyetértéssel korábban elhatározták, annak végrehajtására előkészületi tevékenységet is fej tettek ki azzal, hogy megkíséreltek fegyvert szerezni s amikor ez nem sikerült, V. Gy. vállalkozott egy pisztoly beszerzésére és erre a célra F. M.-nétól 100 forintot át is vett. Minthogy a V. Gy. vádlott ismertetett cselekménye a Kúria megítélése szerint is kimeríti a Btk. 288. §-ában meghatározott bűntett tényálladéki elemeit, az alsófokú bíróságok a V. Gy. vádlott bűnösségét anyagi törvénysértés nélkül állapították meg. B. I. 1.665/1948. — 1948 szeptember 18. 82. A hamis tanuzás tényálladékának megállapítása szempontjából az a fontos, hogy a vallomás lényeges körülményre vonatkozzék, már pedig'a kereset jogalapjára vonatkozó, a keresetet megalapító tényállítás mindig ily természetűnek tekintendő. Btk. 216. §. A m. Kúria : Indokolás. A hamistanuzás bűntettének megállapításánál közömbös az, hogy az esküvel megerősített vallomás az adott esetben perdöntő hatással volt-e a per kimenetelére vagy sem, hanem a hamis tanuzás tónyálladékának megállapítása szempontjából az a fontos, hogy a valló-