Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

40 i adott esetben tehát a becsületsértésnek nyilvánosan való elkövetése nem állapítható meg. Az alsófokú bíróságok ítéletével ellentétben a Kúria nem állapította meg^ hogy a kétrendbeli becsületsértés feltűnően dúrva sértésnek tekintendő. A csárdában, italozás közben, a kiszolgáló pincérlány okkal szemben használt kifejezések, bár megszégyenítők és lealacsonyítok, de a konkrét esetben feltűnően durva sértésnek nem tekinthetők. (B. I. 166/1946. sz. - 1946 június 21.) 41. A bizalmi viszony értelmezése a szemérem ellen irányuló bűncselekményeknél. (BTK. 235. % 2. pont.) Á m. Kúria : a semmisségi panaszokat elutasítja. Indokolás : A vádlott bűncselekményeinek a Btk. 235. § 2. pontjü? szerint való minősítése törvényszerű, mert a bűncselekmények elkövetése idején az iskolaköteles sértettek egy ünnepségre való készüléssel kapcsolatban a középiskolai tanár foglalkozású vádlott tanítására voltak bízva s a vádlott ezzel a bizalommal visszaélve követte el a bűncselekményeket ; — már pedig a vádlott és a sártettek között fennállott s a panaszolt minősítő körülmény alapját képező bizalmi viszony lényegét nem érinti az a körülmény, hogy a vádbeli esetben a vádlott tanítói ténykedése nem volt állandóbb jellegű, hanem csupán a kérdéses ünnepségre való előkészítésre szorítkozott, mert a bizalommal való visszaélés ilyen körülméiiyek között is elkövethető. (B. II. 868/1946. sz. - 1946 július 26.) 42. Az ölésre irányuló szándék fogalmáhcz. Eshetöleges szándék fennforgása melleit a BTK. 279. §-ába ütköző bűncselekmény megvalósul. v (BTK. 279. §, 306. §) A m. Kúria : a védő semmisségi panaszát elutasítja. Indokolás. A védő semmiségi panaszának a Bp. 385. § 1. b) pontjáraalapított része azt vitatja, hogy a vádlott szándéka nem irányult ölésre, hanem csak bántalmazásra annyival is inkább, mert a sötétségben nem is