Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

37 jogerős ítéletet is hozott, holott a vád tárgyává tett cselekmények elbírálása népbírósági hatáskörbe tartozik. Ezért a jogegységi tanács a honvéd vezérkar főnöke bíróságának idézett számú ítéletét feloldja és az ügyet az illetékes népbíróság elé utalja. Indokolás: I. A magyar honvéd vezérkar főnökének bírósága jogerős ítéletével Sz. B. tartalékos zászlós, 1). Gy. törzsőrmester és N. J. szakaszvezető vádlottakat bűnösnek mondta ki az 1930:111. te. (továbbiakban Élt.) 59. § első bekezdésének 2. és 4. pontjaiba ütköző hűtlenség bűntettében. Ezért a cselekményért a bíróság Sz. B. és D. Gy. vádlottakat a honvédségből való kicsapás mellett kötéllel végrehajtandó halálbüntetésre, mint főbüntetésre, továbbá lefokozásra, mint mellékbüntetésre ítélte. N. J. vádlottal szemben viszont főbüntetésül tizenöt évi fegyházat, mellékbüntetésül pedig tíz évi hivatalvesztést, továbbá politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztését, valamint lefokozást állapított meg. A halálbüntetés D. Gy. harmadrendű elítélten végre is hajtatott. Az ítélet alapjául szolgáló tényállás röviden a következő : A VI. honvéd század és hídépítő zászlóalj 2. századához beosztott éti fent megjelölt vádlottak Debrecenben 1945. évi február és március hónapok folyamán a századhoz tartozó hónvédek előtt németbarát, illetőleg oroszellenes érzelmüknek és felfogásuknak adtak több ízben kifejezést. Ezzel az volt a céljuk, hogy a század németbarátnak mutatkozó részét rábírják, hogy harcbavetés alkalmával álljon át a német csapatokhoz és a magyar csapatok, illetőleg a vörös hadsereg ellen harcoljanak. E cselekményükkel a magyar állam és szövetségese fegyveres erejének szándékosan hátrányt okozni mégkísérelték, illetve ebből a célból szövetkeztek és e cselekmény elkövetésére másokat is rábírni törekedtek. Cselekményükkel a hadviselés érdekét n;gólokban veszélyeztették. {. . . mint a fejben) . . . A honvéd vezérkar főnökének bírósága tehát hatáskörét túllépte és a ' törvényt megsértette azáltal, hogy a vádlottak ellen az Élt. 59. §-ába ütköző hűtlenség bűntette és a bűntett feljelentésének elmulasztása által elkövetett az Élt. 69. §-ába ütköző bűntett ^a^yis a hűtlenség bűntettével összefüggésben 1 vő más bűncselekmény miatt folyamatba tett büntető ügyben eljárt és ítélkezett. Ezért a jogegységi tanács a legfőbb államügyész alapos perorvoslata folytán, az 1946: III. tc. 3. §-ára való figyelemmel a Kbp. 378. §- nak 3. bekezdése alapján a törvénysértést megállapította és a törvénysértő ítélet feloldása mellett az ügyet az illetékes népbíróság hatáskörébe utalta., (B. I. 842/1946. sz. - 1946 június 27.)