Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

alól nem mentesíthetők pusztán azért, mert ténykedésükért f egyel mileg is felelősek. Jelen esetben sem lenne tehát a Btk. 291. §-ának alkalmazása elvileg kizárva, amennyiben vádlott szakismeret körében vágó mulasztást követett el, mert vádlott, mint rendőr, ebbeli hivatásánál fogva, a fegyverhasználatban kiképzett egyén. Bár ezek szerint a m. Kúria jogi álláspontja részben eltér az ítélőtábla jogi álláspontjától, mégis az adott esetben helyesnek találja a Btk. 291. §-ában foglalt minősítés mellőzését, mert megítélése szerint vádlott gondatlansága nem a fegyverkezelésre vonatkozó szabályok megszegésében nyilvánult meg. Az irányadó tényállás szerint a rendőrőrsöt, melynek helyiségében a vád tárgyává tett cselekmény lejátszódott, három nappal azelőtt megtámadták és leszerelték, miért is a rendőrörsparancsnok elrendelte, hogy a rendőrök szolgálati fegyvereiket töltve tartsák és az őrszobán csak odaidézetteket engedjenek tartózkodni. Ez a rendelkezés, figyelemmel az akkor uralkodó közállapotokra, nemcsak azt teszi indokolttá, hogy a vádlott lőfegyverét töltve tartotta, hanem azt is, hogy annak závárzatát nem zárta el. Ekként vádlott gondatlansága nem tekinthető a fegyverkezelésre előírt szabályok megszegéséből eredő, illetve azzal összefüggő gondatlanságnak, hanem csupán egyszerű gondatlanságnak, amely abban nyilvánult meg, hogy az őrszobán rendőröket sértegető és felhívásukra sem távozó sértettre fegyvert fogott, holott az adott körülmények között erre nem volt szükség, mert az őrszobán, vádlotton kívül még két rendőr tartózkodott és sértett egyik karja sérült volt, miből folyólag egyéb módon való eltávolítása nem okozott volna különösebb nehézséget. (B. I. 157/1946. sz. 1946 március 29.) 32 Kártyajátékban elnyert pénz erőszakos visszavétele bűncselekmény. Fegyver reáfogásával kifejtett kényszerítés : zsarolás. (Btk. 344., 350. §.) A Kúxia adós marad annak indokolásával, hogy a rablás címén emelt vád miért nem áll meg. A m. Kúria : Vádlott az apjától a sértett által elnyert pénzt — amely részben a vádlott tulajdona volt — oly módon szerezte vissza, hogy az eljárás folyamán ismeretlenül maradt fegyveres egyén társaságában a lakásukból távozó sértett után ment és azalatt, amíg társa a fegyverét a sértettre irányítva tartotta, ő az elnyert pénz visszaadását követelte, amit a sértett teljesített is. 32