Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

Az ítélőtábla az uzsorabíróság ítéletének vádlott büntetése kiszabására vonatkozó részét megsemmisítette és büntetését — az uzsorabírósag egyesbírájának ítéletében felhívott törvényszakaszok alapján — egy evi és hat hónapi börtönre emelte fel. A másodfokú bíróság jogerős ítéletének a főbüntetés kiszabását tartalmazó része törvénysértő. Megsértette ugyanis a fellebbviteli bíróság a 7.070/1941. M. E. számú rendelet 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésből következő — a felülvizsgálat jogi tartalmát és körét is elhatároló azt az elvi szabályt, hogy bár egy évi szabadságvesztésbüntetésnél súlyosabb főbüntetés kiszabását tartotta helyénvalónak, az ügyet — ahelyett, hogy az illetékes uzsorabíróság tanácsához utasította volna — érdemben felülvizsgálta és másfélévi börtönbüntetést állapított meg. Holott a büntetés mértékének megállapításánál a fellebbviteli bíróságot a hivatkozott büntetőszabály a törvénynél fogva éppen úgy köti, mint az elsőfokú bíróságot. (Bp. 387. §). A másodfokú bíróság tehát ilyen módon hatásköri törvénysértést valósított meg. Ezért a jogegységi tanács a legfőbb államügyész perorvoslata folytán és a Bp. 442. §-ának negyedik és utolsó bekezdése alapján a törvénysértést megállapította és az ítélőtáblát a törvénysértő ítéleti, rendelkezés megsemmisítése mellett szabályszerű új eljárásra és új határozat hozására utasította. B. 3.893/1944., 1945. évi november hó 8. 10. Idegen valuta vásárlása üzérkedést célzat nélkül csupán kihágás. Az üzérkedés fogalmához. (1922: XVI. tc. 1. §. 1. pont. 4.500/1931. M. E. sz. rend. 7. §. Bht, 1.044.) A M. Kúria : az elsőfokú bíróság ítéletének a cselekmény minősítésére vonatkozó részét a Bpn. 33. §-ának első bekezdéséhez képest a Bp. 385. §. 1. b) pontjában írt anyagi semmisségi okból megsemmisíti, a vádlottak cselekményét a 4.500/1931. M. E. számú rendelet 7. §-ában körülírt kihágásnak minősíti. Indokoláv : A vádlottak az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen felsorolt és elkobozni rendelt külföldi fizetési eszközöket a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül pengőért egy orosz katonától vásárolták meg, hogy az így szerzett idegm valután a maguk részére motorkerékpárt vásároljanak. E tényállásból azonban az elsőfokú bíróság téves jogi következtetéssel jutott annak felismerésére, hogy a vádlottak üzérkedés céljából vásárolták az idegen valutát. 12