Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

Indokolás : A védekezés szerint, a zsarolás kísérletében való bűnösség megállapítása azért téves, mert vádlott az ítélőtábla elnökéhez intézett két feljelentés beadására, a Bp. 89. §-a értelmében jogosítva volt s célja nem jogtalan haszonszerzésre, hanem a polgári perben törvénybe ütköző ítélkezéssel okozott kár elhárítására irányult s a beadványok szerkesztésére az elhalt M. Gy.-nak tett ígérete késztette. De ettől eltekintve, fenyegetést senki ellen sem alkalmazott, hanem csak kifejezést adott ama elhatározásának, hogy nem teljesítés esetén, özv. M. Gy.-nét — kártérítéshez való jogának biztosítása végett — a törvény által megszabott út igénybevételére fogja rábeszélni. Ezek szerint, a vonatkozó vádbeli cselekményben, a zsarolás tényelemei nincsenek meg. Ez az érvelés nem helytálló. Valamely bűncselekménynek vagy fegyelmi vétségnek a hatóság tudomására való hozása ugyan egymagában fenyegetésnek nem minősíthető, azonban ha a beadvány célja az is, hogy az abban foglalt fenyegető kijelentések hatása alatt, azok, akik ellen a feljelentés irányul, az abban megjelölt követelést teljesítsék, a tudomásra hozás e vonatkozásban megszűnik, a minden állampolgárt megillető feljelentési jog (Bp. 89. § első bekezdés) gyakorlásának lenni s a követelés jogtalan úton való behajtásának s illetve a behajtás megkísérlésének eszközévé válik. Már pedig, hogy vádlottat a feljelentés megtételénél, nemcsak a megjelölt fegyelmi vétség és bűncselekmény megtorlásának célzata vezette, világosan kitűnik abból, hogy az özv. M. Gy.-né részére követelt összegnek — határidőhöz kötött — meg nem fizetése esetére, az igaz ságügyminiszternél, mint legfőbb felügyeleti hatóságnál való feljelentést helyezte kilátásba, amely ténykedése, az alsófokú bíróságok helyes okfejtése szerint a Bktv. 350. §-ában meghatározott zsarolás megállapíthatásához szükséges fenyegetés jogi fogalmát betölti. B. I. 3.882/1944., 1945. évi november hó 23. 8. A törvény által alkotott testület tagjainak sérelmére elkövetett rá/jalmazás vétsége nem felhatalmazásra, hivatalból, hanem csupán magánindítványra üldözendő. Az előzetes kérdés jogalmához. (Bv. 6. §., 9. §. 6. pont. 27. § Bp. 7. §.) A M. Kúria, : a közvádló semmisségi panasza folytán az ítélőtábla ítéletének a vádlottak bűncselekményei minősítésére vonatkozó rendelkezését a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában foglalt anyagi semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíti. Indokolás : I. A másodfokú bíróság ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a közvádló a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján a vádtól eltérő minősítés miatt, a vádlottak és a védő a Bp. 384. §-ának 9. pontja 9