Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

elrendelt rendes bűnvádi eljárás fogalma alá nem vonhatók s ez oknál fogva a rögtönbíráskodás akadályául sem szolgálhatnak. A határozatnak a felekre nézve nincs hatálya. Indokolás: A rögtönítélő bíróság végzését azzal okolta meg, hogy »a vádlottat (helyesen a terhelteket) a gyomai rendőrkapitányság a vád tárgyát képező cselekményre vonatkozóan kihallgatta, vallomását jegyzőkönyvbe foglalta s azt a vádlottal (helyesen terheltekkel) aláíratta«. A rögtönítélő bíróság állásfoglalása szerint tehát »a rendőrkapitányság azzal, hogy a terhelt előadásáról készített jelentésén túlmenően a terhelt előadását a Bp. 96. § 2. bekezdés értelmében jegyzőkönyvbe foglalta s azt a terhelttel aláíratta, alakszerű nyomozást végzett ;« az alakszerű nyomozás elrendelése vagy foganatosítása pedig — a végzés indokolása szerint — egyértelmű a rendes bűnvádi eljárás elrendelésével, illetőleg foganatosításával, a 8.020/ 1939. M. E. számú rendelet 6. §-ának harmadik bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy ha a terhelt ellen rendes bűnvádi eljárást rendeltek el, rögtönbíráskodásnak ugyanazon cselekmény miatt többé nincs helye. Ez a jogerős végzés törvénysértő. A jogegységi tanács hasonló tárgyú B. I. 2.301/1946—2. és a B. I. 2.350/1946—11. számú határozataiban már ismételten kimondotta, hogy a 8.020/1939. M. E. számú rendeletnek az a rendelkezése, hogy alakszerű nyomozó eljárásnak nincs helye (11. § első bekezdés), nem zárt ki a rögtönbíráskodás köréből minden olyan perelőkészítő cselekményt, amely éppen a rögtönbíráskodás sikerét van hivatva biztosítani, ennek a kivételes eljárásnak a minden hosszadalmasság nélküli, gyors lefolytatásához fűződő különleges szempontjai érvényesülésének a sérelme nélkül. Következik ez az ügyészségnek a rendelet 11. § harmadik bekezdésében előírt azon kötelezettségéből, hogy a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremtse, mert e kötelezettség magában foglalja az érdemi tárgyalás megtartásához szükséges bizonyítási anyagnak körültekintő és felelősségteljes egybegyűjtését is, — következik továbbá a rendelet 6. § első bekezdéséből is, mert megfelelő adatok nélkül a vádhatóság abban a tekintetben sem foglalhat állást, hogy a terhelt bűnössége minden valószínűség szerint haladéktalanul bebizonyul-e, enélkül pedig, ha tetten nem éretett, a terhelt rögtönítélő bíróság elé nem állítható. Az »alakszerű nyomozó eljárás«-nak a fogalmát jogszabály nem határozza meg ; eltérő rendelkezés hiányában tehát a rögtönbíráskodási eljárás keretéből kizárt >>alakszerű nyomozó eljárás« alatt nem is a fentebb előadottak értelmében szükséges egyes perelőkészítő cselekményeket, hanem a nyomozó hatóságnak olyan, hosszadalmasabb és a terheltnek a rögtönítélő bíróság elé állítását késleltető eljárását kell érteni, amelynek tárgya — rendszerint a közvádló kezdeményezésére — azoknak az adatoknak kipuhatolása ós megállapítása, amelyek a vád emelése vagy nem emelése kérdésé104