Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

Minthogy pedig az őrizetben lévő vádlottak ellen az államügyészség a 8.800/1946. M. E. számú rendelet 1. § első bekezdésének 1. pont első tételében meghatározott és a 9. § első bekezdése szerint büntetendő árdrágító visszaélés bűntette miatt emelt vádat, az uzsorabíróság pedig a bűntettel vádolt vádlottak részére a védő kirendelését elmulasztotta, a Bp. 384. § 6. pontja értelmében pedig alaki semmiségi okot képez és a Bp. 384. § utolsó bekezdése értelmében hivatalból figyelembe veendő, ha a főtárgyalást olyan személy jelenléte nélkül tartották meg, kinek jelenlétét a törvény mellőzhetetlennek nyilvánítj a. Bp. ítélőtábla B. VIII. 6.207/1946. — 1947 február 15. 97 Tettazonosság kérdéséhez. Sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény és hitelsértés tettazonossági kapcsolata. BP. 325. §., BTK. 359, 1932 : IX. t.-c. 1. §. A budapesti ítélőtábla: az elsőfokú bíróság ítéletét a Bp. 384. §-ának 4. pontjában foglalt alaki semmisségi okból, ugyané törvényszakasz utolsó bekezdése alapján hivatalból megsemmisíti és felhívja az elsőfokon eljárt járásbíróságot, hogy az iratokat további eljárás végett a törvényszékhez — az államügyészség útján — tegye át. Indokolás : A megállapított tényállás alapulvétele mellett az ítélőtábla magáévá tette az elsőfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, amely szerint a vádlott ama cselekménye, hogy a szóbanforgó lovat eladta, nem valósítja meg a vád tárgyává tett, a Btk. 359. §-ába ütköző s a II. Bn. 1. § a, illetve a 8.960/1946. M. E. sz. rendelethez képest a Btk. 356. §-ának második tótele szerint minősülő, sikkasztásnak tekintendő bűntett tényálladékát, mert a vádban szereplő ló végrehajtásilag lefoglalva nem lett. Tévedett azonban a járásbíróság annak megállapításában, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a tettazonosság keretén belül más bűncselekmény tényálladéki elemeit sem valósítja meg. Ugyanis az iratok közt levő kielégítési végrehajtási jegyzőkönyvi másolat tartalmából megállapítható, hogy a végrehajtás egyéb lefoglalható ingóság hiányában nem vezetett sikerre, X. Y. tanú vallomásából pedig kitűnik, hogy a vádlott a lovat 1946 augusztus hó végén vagy szeptember hó első napjaiban, tehát a ló kiadása tárgyában 1946. évi szeptember hó 5. napján hozott ítéletet közvetlenül megelőzőleg adta el. Ilykép a vádlott cselekménye az 1932. évi IX. tc. 1. §-ába ütköző hitelsértés bűntettének tényálladékát látszik megvalósítani, mert a vádlott, 8* 101