Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

azonban hirtelen az a gondolata támadt, hogy a bőröndöt nem szolgáltatja be, hanem azt megtartja magának, hazaviszi a lakására. A vádlott hivatalából folyó kötelességét szegte meg a büntetőtörvénybe ütköző módon azzal, hogy a sértett által a vasúti kocsiban hagyott és általa jogszerűen magához vett, hivatalánál fogva kezeihez jutott, pénz-értékkel bíró, áruval telt bőröndöt a forgalmi szolgálattevőnek való átadás helyett lakására vitte és azzal, mint sajátjával rendelkezett. E tényállás a m. Kúria szerint is, nem a lopás, hanem a hivatali sikkasztás bűntettének tényálladékát foglalja magában. A m. Kúriának a B. H. T.-ba 397. szám alatt felvett elvi határozata értelme szerint a vasúti kocsiban elhelyezett útipodgyász, ha azt az utas valamely okból a vasúti kocsiban hagyja, az ingó dolog feletti tényleges hatalom, vagyis a tényleges birtoklás időszerű megszűnése folytán kikerül az utas birtokából és a vasút bírlalatába megy át. Ebben az értelemben a vasúti kocsiban hagyott idegen ingó dolognak jogtalanul való eltulajdonítása a lopás tényálladékát meríti ki. Ámde az adott esetben a vádlott az idegen ingó dolgot nem az azt birlaló vasút beleegyezése nélkül vette magához, hanem ellenkezőleg, az idegen ingó dolog hivatali kötelességéből folyólag, jogszerűen jutott bírlalatába. Ezt a jogszerű bírlalást gyakorolta a vádlott akkor, amikor a kocsiban talált tárgyat őrizetébe vette, azt a szerelvény vizsgálásakor, majd annak befejezése után a forgalmi iroda felé haladva két kocsi hossznyit magával vitte. Kétségtelen tehát, hogy a bőrönd a vádlottnak hivatalánál fogva kezelésére volt bízva és azzal a cselekménnyel, hogy köteles szolgálata folytán, a jogszerűen kezeihez jutott, pénzértékkel bíró tárggyal, mint sajátjával rendelkezett, a B. H. T.-ba 79. szám alatt felvett 58. számú teljes ülési határozat szerint, hivatali sikkasztást követett el. B. II. 164/1947. — 1947. február 22. 91. Egy alkalommal több rendőri közeg bántalmazása — egység. A rendészeti közigazgatás fontosabb intézkedéseit saját elhatározásával valósítja meg. BTK. 96, 1914: XL. t.-c. 2, 4. §. A budapesti ítélőtábla : az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, melyben vádlottat kétrendebeli hatósági közeg elleni erőszak vétségében mondja ki bűnösnek, — a Bp. 385. § 1. b, pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból megsemmisíti, vádlott ezen cselekményét egyrend93