Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

beszámítás alól. Az, hogy a vádlottnak nem volt tudomása arról, htígy a birtokában lévő német márkára is vonatkozik a rendeletben előírt bejelen­tési kötelezettség, nem vonható a Btk. 82. §-ában meghatározott tévedés fogalmi körébe. Az ilyen tévedés: valamely törvényes rendelkezésnek téves értelmezése a Btk. 81. §-ának rendelkezése alá esik, mely szerint a törvény nem tudása, vagy téves felfogása a beszámítást nem zárja ki. Ebben a tekintetben pedig a törvénnyel egyenlő elbírálás alá esik a törvény kereteit kitöltő rendelet is. Alapos azonban a védői panasz a 300 csehszlovák korona megszerzé­sére vonatkozó, valamint a külföldi fizetési eszközök kivitelét megkísérlő cselekmények minősítését illetően. Az elsőfokú bíróság a 300 csehszlovák korona megszerzését az 1922. XXVI. t.-c. 1. §-a első bekezdésének 1. pontjába ütköző üzérkedésnek minő­sítette. E törvényhely alkalmazása szempontjából az üzérkedés: valaminek hasznoszerzés, nyerészkedés céljából eladás végett minél olcsóbb áron meg­szerzése. A vádlott védekezése szerint Lengyelországba hazatérése közben Csehszlovákia területén lakó rokonait akarta meglátogatni. A magyar határt Sátoraljaújhelyen kísérelte meg átlépni. Kétségtelen tehát, hogy Lengyel­országot Csehszlovákián keresztül volt szándékában elérni. A megszerzett és kivinni megkísérelt csehszlovák korona nem volt olyan nagy összeg, amely a Csehszlovákián keresztül utazás és rövid ott tartózkodás előreláthatóan felmerülhető költségein felüli értéket képviselt volna. Nincs tehát semmi adat, de okszerű feltevés sem arra, hogy a csehszlovák korona megszerzése a vádlott részéről nyerészkedés céljából továbbeladás végett történt. Az a haszna, amely abban mutatkozott, hogy a megszerzett csehszlovák korona birtokában a vádlott elérhette Lengyelországot, s ott a német márkát meg­felelően gyümölcsöztetve felhasználhatta volna, a nyerészkedés fogalmi körébe nem vonható. Téves tehát az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint a vádlott részéről nem továbbeladás céljából vásárolt csehszlovák koronára vonatkozóan a vádlott ténykedésében az üzérkedés ismérveit megállapíthatónak látta. Ugyancsak téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja is, amely szerint külföldi fizetési eszköz kivitelének megkísérlése az ellenőrzésre hiva­tott hatósági közegek fondorlatos megtévesztése mellett, az 1922. XXVI. t.-c. 1. §-a első bekezdésének 3. pontjába ütköző bűntettet, s illetve annak kísérletét valósítja meg. E törvényhely szerint az ott meghatározott bűn­tettet követi el, aki árut, értékpapírt vagy egyéb vagyontárgyat az ellen­értékként járó ellenszolgáltatás tekintetében kötelezettség vállalása mellett, az ily kötelezettségének teljesítését fondorlattal meghiúsítja vagy kijátssza illetve a mentesítések kieszközlésénél jár el fondorlattal. Az e §-ban említett 84

Next

/
Thumbnails
Contents