Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)

beszámítás alól. Az, hogy a vádlottnak nem volt tudomása arról, htígy a birtokában lévő német márkára is vonatkozik a rendeletben előírt bejelentési kötelezettség, nem vonható a Btk. 82. §-ában meghatározott tévedés fogalmi körébe. Az ilyen tévedés: valamely törvényes rendelkezésnek téves értelmezése a Btk. 81. §-ának rendelkezése alá esik, mely szerint a törvény nem tudása, vagy téves felfogása a beszámítást nem zárja ki. Ebben a tekintetben pedig a törvénnyel egyenlő elbírálás alá esik a törvény kereteit kitöltő rendelet is. Alapos azonban a védői panasz a 300 csehszlovák korona megszerzésére vonatkozó, valamint a külföldi fizetési eszközök kivitelét megkísérlő cselekmények minősítését illetően. Az elsőfokú bíróság a 300 csehszlovák korona megszerzését az 1922. XXVI. t.-c. 1. §-a első bekezdésének 1. pontjába ütköző üzérkedésnek minősítette. E törvényhely alkalmazása szempontjából az üzérkedés: valaminek hasznoszerzés, nyerészkedés céljából eladás végett minél olcsóbb áron megszerzése. A vádlott védekezése szerint Lengyelországba hazatérése közben Csehszlovákia területén lakó rokonait akarta meglátogatni. A magyar határt Sátoraljaújhelyen kísérelte meg átlépni. Kétségtelen tehát, hogy Lengyelországot Csehszlovákián keresztül volt szándékában elérni. A megszerzett és kivinni megkísérelt csehszlovák korona nem volt olyan nagy összeg, amely a Csehszlovákián keresztül utazás és rövid ott tartózkodás előreláthatóan felmerülhető költségein felüli értéket képviselt volna. Nincs tehát semmi adat, de okszerű feltevés sem arra, hogy a csehszlovák korona megszerzése a vádlott részéről nyerészkedés céljából továbbeladás végett történt. Az a haszna, amely abban mutatkozott, hogy a megszerzett csehszlovák korona birtokában a vádlott elérhette Lengyelországot, s ott a német márkát megfelelően gyümölcsöztetve felhasználhatta volna, a nyerészkedés fogalmi körébe nem vonható. Téves tehát az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint a vádlott részéről nem továbbeladás céljából vásárolt csehszlovák koronára vonatkozóan a vádlott ténykedésében az üzérkedés ismérveit megállapíthatónak látta. Ugyancsak téves az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja is, amely szerint külföldi fizetési eszköz kivitelének megkísérlése az ellenőrzésre hivatott hatósági közegek fondorlatos megtévesztése mellett, az 1922. XXVI. t.-c. 1. §-a első bekezdésének 3. pontjába ütköző bűntettet, s illetve annak kísérletét valósítja meg. E törvényhely szerint az ott meghatározott bűntettet követi el, aki árut, értékpapírt vagy egyéb vagyontárgyat az ellenértékként járó ellenszolgáltatás tekintetében kötelezettség vállalása mellett, az ily kötelezettségének teljesítését fondorlattal meghiúsítja vagy kijátssza illetve a mentesítések kieszközlésénél jár el fondorlattal. Az e §-ban említett 84