Auer György (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár. Népbírósági Döntvénytár. Új folyam, I. kötet 1946-1947 (Budapest, 1948)
82. A beszolgáltatást kötelezettség elmulasztásának bűntette helyett utóbb az 1946. év június hó 17-én kelt 8800/1946. M. E. sz. rendelet 7. § 6. pontja határozta meg a vádbeli bűncselekményt. Ez utóbbi mint enyhébb rendelkezés alkalmazandó. (9490/1945. M. E. sz. r. 1. §.,, 8800/1946. M. E. sz. r. 7. §. Btk. 2. §.) A budapesti ítélőtábla az uzsorabíróság ítéletének a vádlott cselekménye minősítésére vonatkozó részét a büntetés kiszabására is kiterjedő hatállyal, a 7070/1941. M. E. számú rendelet 5. §-ának második bekezdéséhez képest, a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében hivatalból megsemmisíti és a Btk. 2. §-ára figyelemmel a vádlott cselekményét a 8800/1946. M. E. számú rendelet 7. §-ának 6. pontjába ütköző, ugyanezen rendelet 9. § első bekezdése szerint ugyan büntettet képező, de a Btk. 92. § alkalmazása mellett a Btk. 20. §-ához képest a-közellátás érdekeit veszélyeztető vétséggé minősíti. Indokolás: Vádlottnak a tárgyaláson előterjesztett védekezéséből, valamint a semmisségi panaszok írásbeli indokolásából kitűnőleg a vádlott nembűnösségét arra alapítja, hogy egyfelől az általa búzával bevetett területen oly kevés búza termett, hogy dézsma, őrlési vám stb. kötelezettségének teljesítése után nem maradt annyi búzája, amely 6 tagú családja jogosan megillető fejadagját fedezte volna, még kevésbbé maradt vetőmagra elég búzája, másfelől védekezése az volt, hogy búza helyett 61 kg árpát, 180 kg burgonyát és 38 kg babot, végül a bűnper során az elsőbírósági tárgyalás után a reá kirótt 125 kg. búzából 50 kg-ot beszolgáltatott, vitatta azt, hogy a beszolgáltatásra való írásos felhívás a vádlottnak kézbesítve nem lett, kérte ez irányban az illetékes elöljáróságot kötelezni arra, hogy a kézbesítői vétívet mutassa be ; jogi védekezése az volt, hogy neki bűncselekmény elkövetése szándékában nem állott, mit mutat az a körülmény, hogy más élelmiszert szolgáltatott be a közellátás céljaira. Vádlott védekezése minden irányban téves s ennek megfelelően a semmisségi panaszok alaptalanok. Nem tévedett az uzsorabíróság akkor, amiden a 102.900/1945. K. M. számú rendelet 13. §-ára hivatkozással állapította meg azt, hogy a búzatermésből minden más kötelezettséget megelőzően a vádlott a reá kiszabott mennyiséget, azaz 125 kg-ot tartozott volna beszolgáltatni s egyéb kötelezettség teljesítése csak ezt követően törénhetett volna ; 80