Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

88 felett határozni, hogy valamely birói útra nyilvánvalólag nem tartozó ügy mily közigazgatási hatóság előtt teendő folyamatba: a kir. semmítőszék a fennforgó eset alkalmából nem találja szükségesnek azon kérdés elbirálásába bocsátkozni, valljon az 1872. évi VIII. t. czikk a kereskedők jogviszonyaira tekinthető-e, s mennyiben kiterjedőnek?1) (1873. november 20-án 15237. sz. a.) 371. Tekintve, hogy sommás ügyekben a polg. törv. rendtartás 124. §-a értelmében az eljárás berekesztése után azonnal Ítélet hozandó, ellenben rendes eljárásnál a polg. törv. rendt. 143. §-a szerint, ha valamelyik fél a periratok benyújtása határnapján meg nem jelent és periratát be nem adta, a pertárnok a periratokat az igazolási kérelem beadására kitűzött határidő lejárta előtt a törvényszékhez rendszerint be nem mutathatja: alperes azon esetben, ha a per felvétele, illetőleg elleniratának beadása végett meg nem jelent, az igazolási határidő eltelte előtt el nem marasztalható. (1873. deczember 3-án 16297. sz. a.) 372. Tekintve, hogy a polg. törv. rendtartás 64. és 65. §§-ai értelmében az ügyfelek nevei a keresetlevélben kiteendők; — tekintve, hogy a gyám nem fél, hanem csak a kiskorúaknak, mint feleknek képviseletére van hivatva, s e szerint oly kereset, melyben a gyámnak megidéztetése az általa képviselt kiskorúak megnevezése nélkül kérelmeztetik, törvényszerű eljárás és a polg. törv. rendtartás 249. §-a zártételének, valamint 256. §-ának megfelelő Ítélet alapjául nem szolgálhat: a peres eljárásnak ily szabálytalan kereset feletti megindítása a polg. törv. rendtartás 29 7. §-ának 1-ső pontja alá eső, a 304. §. értelmében hivatalból is figyelembe veendő semmiségi esetet képez.2) (1873. deczember 9-én 17703. sz. a.) 373. Az 1868. évi IX. t. czikk, mint a mely az 1868. évi LIV. törvényczikkel majdnem egyidejűleg tárgyaltatott, s főleg nem J) Lásd a keresk. törvény 55. §-át és az 1875. évi deczember l-jén kelt igazságügyin, rendelet 7. §-ának 2. pontját. 2) Azonban nem vonja maga után az egész eljárásnak, hanem csak az ítéletnek megsemmisítését s a hiány pótlása iránti tárgyalás elrendelését.