Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)
33 158. A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla területén csődügyekben a jelenlegi polg. törv. rendtartás csak annyiban lévén alkalmazandó, mennyiben az osztrák csődrendtartás az osztrák polg. perrendtartásra hivatkozik, a polg. törv. rendtartásnak a perorvoslatokról szóló határozatai csak azon peres csődügyi kérdésekre nyernek alkalmazást, melyek az osztrák polg. perrendtartás és az annak helyébe lépett polg. törv. rendtartás szabályai szerint tárgyaltattak és döntettek el. (1870. márczius 11-én 1971. sz. a.) 159. A szőlők utáni dézsmaváltságra vonatkozó birtokbirósági bizonyitvány kiadása iránti ügyekre a polg. törv. rendtartás alkalmazható nem levén, azokra a semmitőszék illetősége ki nem terjed. (1870. márczius 17-én 2033. sz. a.) 160. Oly esetben, midőn a per a felek meg nem jelenése miatt megszűntnek nyilváníttatott, a pernek újra felvétele nem perujítási kereset, hanem egyszerű kérelem utján eszközlendő. (1870. márczius 23-án 1619. sz. a.) 161. Mind a két felekezetű evangélikusoknak házassági kötelék felbontása iránti ügyei, miután ilynemű keresetekre nézve az előbbeni törvények és törvényes gyakorlat továbbra is fenntartattak, az illetőség kérdését kivéve, a kir. semmitőszék illetőségéhez nem tartoznak. (1870. ápril 4-én 2551. sz. a.) 162. A csőd alá jutottnak vagyonára a csőd megnyitása előtt teljesített végrehajtásra vonatkozó igazolási ügy nem a csődbíróság, hanem azon bíróság elé taztozik, mely a végrehajtást elrendelte, s e szerint az ily igazolási ügyben emelt semmiségi panasz a kir. semmitőszék illetősége alá tartozik. (1870. ápril 4-iki teljes ülési megállapodás.) 163. A czég megszűnte után a czég ellen intézett váltókeresetek alapján az egyes czégtársak magánvagyonára csak akor lehet Yajdafy. A semmitőszék t. ii. megállapodásai. 3