Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

10 sebb pontokra nézve egyszerűen csak előbbeni határozatára hivatkozik. (1869. augustus 4-én 581. sz. a.) 29. A kereshetőségi (nem képviseleti) jog kérdése a perügy érdeméhez tartozik, mely iránti határozat hozatalára a semmitőszék hivatva nincs. (1869. augustus 4-én 281. sz. a.) 30. A biztosítás azon bíróságnál kérendő, mely a perben elsőfolyamodásilag itél.1) (1869. augustus 6-án 610. sz. a.) 31. Kártérítési keresetek, ha azok tárgya a 300 irtot túl nem haladja, minden különbség nélkül sommás eljárás alá tartoznak (polg. törv. rendt. 9 3. §. a.) és g.) pont.). (1869. augustus 6-án 319. sz. a.) 32. Bűnvádi ügyekre a semmitőszék illetősége ki nem terjed (átmenet, intézk. XIX. cz.). (1869. augustus 7-én 861. sz. a.) 33. Áruszerzési ügyek nem tartoznak azok közé, melyeknél a rendes bírói illetőségtől a polg. törv. rendtartás 53. §-a szerint eltérésnek helye nem lehetne.5) (1869. augustus 10-én 579. sz. a.) 34. Kereskedői könyvek alapján támasztott keresetek, ha alperes aláírása nincs váltótörvényszékileg bejegyezve, az illető polgári bíróság elé tartoznak.3) (1869. augustus 10-én 537. sz. a.) 35. A törvényszék, mint rendes per bírája, jogosítva van hivatalból visszautasítani az oly keresetet, mely a sommás per *) Ezen elvet szabatosabban kifejtve 1. 289. sz. a. 2) Vonatkozott az előbbi keresk. törvényre. 3) A keresk. ügyekben követendő eljárás tárgyában 1875. decz. 1-én kibocsátott igazságügyin, rendelet folytán jelentőségét vesztette.