Vajdafy Emil (szerk.): A magyar kir. Curia mint Semmítőszék összes teljes ülési megállapodásai (Budapest, 1880)

104 a pesti kir. ítélő tábla területén ily vegyes végrehajtásoknál használható jogorvoslatok minősége pedig attól függ, hogy a panaszolt végrehajtási cselekmény a polg. törv. rendtartás, vagy az 1869. évi ápril 8-án kibocsátott miniszteri rendelet szabályai szerint birálandó-e meg ? ]) (1875. február 18-án 479. sz. a.) 418. Tekintve, hogy az ügyvéd az általa képviselt féllel, kinek meghatalmazása alapján van csak joga az illető perbe befolyni, e per folyamában jogilag egy személyt képez; tekintve, hogy az ügyvédi díjak megállapítása iránt a bíróság az érdekelt ügyvéd egyoldalú felszámítása alapján az általa képviselt fél kihallgatása nélkül a polg. törv. rendtartás 251. és 252. §§-ai értelmében belátása szerint van hivatva határozni s ez okból a fél érdekeire hivatalból is figyelemmel lenni köteles: a képviselő a birói határozatoknak díjai megállapítására vonatkozó része ellen nem élhet saját nevében felebbviteli perorvoslattal ; — a fokozatos felső bíróságok pedig a polg. törv. rendtartás 297. §-ának 11., vagy 13. pontja alá eső semmiséget el nem követnek, midőn az alsó bírósági határozatnak a képviselői díjak megállapítására vonatkozó részét hivatalból megváltoztatják. (1875. február 25-én 889. sz. a.) 419. Tekintve, hogy az 1871. évi XXXIII. t. czikk 17. §-ának f) pontja csak a jogerejüleg kiszabott büntetés végrehajtásának eszközlését utasítja a kir. ügyészek hatáskörébe; tekintve, hogy a törvény ily világos rendeletével szemben a kir. ügyészek számára az 187 2. évben kiadott utasítás 32. §-ának nem lehet oly értelmet tulajdonítani, miszerint a kir. ügyészek a megítélt kárnak behajtását is hivatalból eszközölni tartoznak; minthogy a 32. §-nak ily értelmezése nemcsak a törvény 17. §-ának rendeletén túlterjeszkednék, hanem ellenkeznék a polg. törv. rendtartás azon alapelvével is, mely szerint a végrehajtás mindig csak a jogosult fél kérelmére rendelhető el; tekintve továbbá, hogy az említett utasítás 32. §-ában világosan bennfoglaltatik, miszerint a kir. ügyészek a kár behajtását törvényes uton, tehát a polg. törv. rendt. szabályai szerint eszközlik; J) Lásd az 1876. évi november 30-iki váltóeljárás 95. §-át.