Boronkay István (szerk.): Hatályos jogegységi döntvények és teljesülési határozatok. A magyar kir. Kúriának polgári és büntetőügyekben hozott teljesülési elvi határozatai (Budapest, 1931)

Btk. 416. §.—438. §. Btk. 416. §., 4. p. Nem követ el büntetendő cselekményt az a hitelező, aki a csődkérvény beadásának a vagyonbukott részéről fizetésképtelensége tudatában történt, a Btk. 416. §-ának 4. pontja alá eső elmulasztását felhasználva, követelését a fizetésképtelen adós ellen biztosítja és annak vagyonára zálogjogot nyer. /. E. B. 346011908. sz. Btk. 421. §. A jogtalan legeltetés, ha az okozott kár 60 koronát meghalad és a Btk. 421. §-ában meghatározott vagyonrongálás tényálladékához megkívánt szándékosság nem állapítható meg: a bíróság által, mint az erdőtörvény 100. §-a alá eső erdei kihágás, bírálandó el. J. E. B. 295311911. sz. Btk. 434. §. A közveszélyű megrongálás bűntettének a Btk. 434. §-ában meghatározott tényálladéka, a megrongálás tényleges bekövetkezése nélkül nem állapítható meg; ellenben mindazon szándékos cselekedet, mely által a vaspályatestnek, vagy a mozdonynak, illetőleg ezek valamely alkatrészének, az ebből származó veszély tudatával eszközlött rosszabbá tétele közvetlenül foganatosíttatni megkezdetik, avagy mely által, habár az állag, illetőleg a minőség közvetlenül nem is rontatik meg, de a megrongálás az előrelátott más fizikai hatóerőnek hozzájárulásával, mint azonos cselekedet és ezen más hatóerő együttes okozata rendszerint okoztatik, feltéve, hogy az eredmény a tettes akaratán kívüli körülmény következtében elmaradt, a Btk. 434. §-ában meghatározott közveszélyű megrongálás bűntettének kísérletét állapítja meg. 23. sz. T. H. 1883. Btk. 438. §. Valamely szolgálati kötelességnek a vasúti hivatalnok vagy szolga részéről történt olyan megszegése, mely által a vaspályavonaton, vagy annak közelében levő személyek vagy áruk a vaspálya által való megsérülés vagy megrongálás veszélyének tétetnek ki, nem a Kbtk. III. §-ában körülírt testi épség elleni kihágásnak, hanem a Btk. 438. §-ában meghatározott közveszélyű cselekmény vétsé* gének a tényálladékát állapítja meg. Ennek az utóbbi cselekménynek elbírálása a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897 : XXXIV. tc. 17. §-ának 4. pontja és 18. §-a értelmében a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik. /. E. B. 429011907. sz. 5H